Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1899-1900 Szeged és környékének vízviszonyai a szabályozás előtt és után A társulati telefonhálózat kiépítésében vezető szerepet játszó Deckert és Homolka cég hirdetése Közérdekű öntözőcsatorna 1900. december 25-én az Országgyűlés elfogadta a közérdekű öntözőcsatomák. létesítéséről szóló XXX. törvényt. A törvénnyel lehetővé vált, hogy az öntözések ügyében az érdekeltek társulatokat alakíthassanak, s a társulatok közérdekű munkáikra állami kölcsönöket is igénybe vehessenek. A törvény megalkotásával az előterjesztő Darányi Ignác földmívelésü- gyi miniszter elsősorban a vízhiányos alföldi vidékek gazdasági fejlesztését kívánta elősegíteni. A törvény megszületését követő évtizedek tapasztalata szerint a várt fellendülés nem következett be, elsősorban azért, mert az állami kölcsön folyósítását nagyon körülményes eljáráshoz kötötte, s ez elriasztotta a gazdaközönséget a kölcsön igénybevételétől. 1899. Megjelent Kolossváry Ödönnek Alföldünk öntözése című munkája, amelyben a szerző összefoglalta a hazai öntözésfejlesztés programját. A dunai árvíz rossz tapasztalatait figyelembe véve Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter rendeletben írta elő minden társulat számára az árvédelmi készültség megszervezését. A rendelet szerint a vízitársulatok kötelesek voltak a töltések védelmére megfelelő tervet kidolgozniuk, biztosítaniuk kellett a megfelelő anyagokat és a szükséges pénzt, valamint ötévenként kötelesek voltak részletes árvédelmi nyilvántartásaikat megújítani, s azokat az érdekelt állami és közigazgatási hatóságoknak megküldeni. Befejezték a Ferenc-csatorna áthelyezett tiszai torkolatánál az óbecsei kettős hajózsilip építési munkálatait, amely műtárgy akkoriban az ország legnagyobb vízépítési létesítményének számított. 1 900. április 1 3. * Vitális Sándor (Selmecbánya), Kossuth-díjas geológus. Mintegy negyedszázadon át a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. geológusa, ahol bányageológiával, készletbecsléssel, és új lelőhelyek felkutatásával foglalkozott. 1953-tól egyetemi tanárként korának egyik legelismertebb szaktekintélye. Nevéhez kapcsolódik az Alföld földtani újra-térképezésénekés hidrogeológiai felvételének szervezése. A MHT-nak tizenhét éven át volt ismételten megválasztott elnöke, (t Budapest, 1976. június 21.) április Befejeződtek az ikervári vízerőtelep bővítési munkái. Az összesen 1500 LE teljesítményű telep 150 km hosszú távvezetéke Ikervár mellett Szombathelyt és Sárvárt is bekapcsolta az energiaszolgáltatásba. április második fele A Rába mentén gátszakadással is együtt járó árvízi események voltak. Az árvíz tetőző szintjei, mint az addig észlelt legmagasabb vízállások a későbbi tervek számára mértékadó értékké váltak. f900^ Székesfehérvár közelében 2,2 km2 területtel megalakult a Hosszú-csatornamenti Vízhasználati Társulat, amely a Gaja patak malomcsatornáján állandó duzzasztó műveket és lecsapoló zsilipeket épített, s ezzel az azelőtt ott dívó egyszerű árasztásos öntözést rendszeres öntözéssé alakította át.
