Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1896 1896 1896 Baross Gábor, aki közlekedés- és közmunkaügyi tárca vezetőjeként a „vasminiszter" nevet érdemelte ki Baross Gábornak múlhatatlan érdemei vannak az al-dunai Vaskapu-szabályozás megindításában, s jóllehet a mű befejezését mérnem érte meg, joggal állítottak a vaskapui sziklafalban érdemei előtt tisztelegve emléktáblát a magyar mérnökegylet tagjai. 1896. A budapesti Melocco cég kivitelezésében 18,4 km hosszban megépült Kolozsvár „úsztató” - azaz a csapadékvizet és a szennyvizet közös csőrendszeren keresztül elvezető-csatornahálózata. Szegeden reneszánsz stílusban elkészült a mai tisztasági és gyógyfürdő, melyet 1906-1909 között átalakítottak. Becsey Antal (1871-1939) mérnök úttörő vállalkozásként-víz- kutatás céljából - számos fúrással feltárta a Pinka völgyét. Megállapította a talajvíz áramlási irányát és sebességét, meghatározta a talajvízfelszín szintvonalait, s kis vízállásánál mérte a Pinka leszívó hatását, stb. Vizsgálatainak eredményét használták fel Szombathely vízműve kútjainak telepítésekor. 1896. Czigler Gusztáv a fővárosi szennyvizeknek a Duna vízminőségére gyakorolt befolyását kutatva megállapította, hogy a folyó a belé juttatott szennyeződésektől viszonylag gyorsan megszabadul, a csatornák beömlésétől számított 12 km-re lefele, Téténynél visszanyeri azt a tisztaságot, amelyet a főváros felett bírt. Czigler tapasztalatait/! Duna-víz kémiai és bakteriológiai sajátossága Budapestfólött, mellett és alatt címmel adta közre. Bogdánfy Ödön műegyetemi rk. tanár, a vízrajzi szolgálat egyik vezető munkatársa, elkészítette hazánk első hidrogeológiai és hidrometeorológiai térképét. 1896. Üzembe helyezték Veszprém város karsztforrásokra és aknás kutakra telepített vízmüvét. A vízmű napi víztermelése I960 körül 5500 köbméter volt. Befejeződött a Felső-Duna szabályozása. Az 1885:VIII. te. rendelkezéseinek megfelelően 1886-ban kezdték meg a munkálatokat. A Felső-Duna hajózhatósága érdekében a mellékágakat elzárták és a folyó kanyarulatait átvágták. A Mosoni-Dunára pedig Rajkánál zsilipet építettek, ami nemcsak a hajózást, hanem a Mosoni-síkság és a Szigetköz árvédelmét is szolgálta. MAGYARORSZÁG VÍZ1ERÖI KANDÓ KÁLMÁN A városi szennyvizek öntözésre való felhasználásában Arad városa úttörő szerepet vállalt Magyarországon. 1896-ben 0,15 km2-en, de a következő években már ennek háromszorosán létesítettek szennyvízöntözést. Kandó Kálmán - Viczián Ede - Benedek József: Magyarország vízierői a tározással gazdaságosan hasznosítható vízfolyásokon és a hajózhatóvá tehető folyók mentén... A vízrajzi szolgálat mérnökének, VlCZlÁN Edének vezetésével 1 897 nyarán kezdődtek meg Magyarországon - elsőként a Vágón - az i pa r- h i d rog ráfi a i mérések, amelynek során minden olyan vízfolyást (és folyószakaszt) számba vettek, ahol 50 lóerőnél (azaz kb. 37 kW-nál) nagyobb teljesítményt lehetett a víz energiájának hasznosításával elérni. VlCZlÁN Ede és társai a munkát 1 904-ben fejezték be
