Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1889 A Balatontavi Gőzhajózási Rt. plakátja az 1 900-as évekből 1889-ben megjelent Kvassay Jenő A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza-völgyére című akadémiai pályadíjnyertes munkája. Kvassay az akkor már 40 éve folyó Tisza- szabályozás tapasztalatait levonva mérlegre tette a szabályozás kiindulópontjait képező Vásárhelyi- és PALEOCAPA-féle elképzeléseket, s a csekély esésű folyók (mint pl. a Tisza és általában a hazai folyók) természetére, szabályozásuk törvényszerűségeire próbált fényt vetni. Gőzhajóval a Balatonon Rendszeressé vált a balatoni gőzhajóforgalom. Miután a „Kisfaludy” gőzhajó tönkrement és a balatoni gőzhajózás már több esztendeje szünetelt, a kormány támogatásával „Balatontavi Gőzhajózási Rt.” néven az előző év októberében új hajózási vállalkozás alakult. A társaság 1889. júniusában Füreden vízre bocsátotta a Hartmann-féle újpesti hajógyárban készült „Kelén” gőzhajót. A 450 utas szállítására alkalmas hajó üzembe állításával 1889. július 1-jén megkezdődött a rendszeres hajójárat a Siófok-Füred-Almádi útvonalon. 1 889. október 14. * Kienitz Vilmos (Alsószeli), gépészmérnök. Mint társulati igazgató főmérnöknek jelentős szerepe volt az 1930-as évek során a Körös-völgyi öntözési munkák megindításában és a belvízrendezések végrehajtásában. Jelentős találmánya a róla elnevezett gazdaságos, egyszerűen üzemeltethető és könnyen szállítható axiális szivattyú, amely belvízelvezetés és öntözés céljaira egyaránt használható, (f Gyula, 1959- május 19.) 1889. Tauffer Vilmos orvos javaslatára megtartották az első magyar- országi balneológiái kongresszust, ahol elhatározták egy balneológiái egyesület megalakítását. Az egyesület két esztendővel később kezdte meg működését. Megkezdődött a Fejér vármegyei Pákozd, Gárdony, Seregélyes községek határában fekvő lefolyástalan tavak lecsapolása a több mint 21 km hosszúságú, ún. „Dinnyés-kajtori csatorna” építésével. A munkálatokat 1892-ben fejezték be a Dinnyés-Kajtori Tólecsapoló Társulat érdekeltjei. Az 1881-ben megkezdett Panama-csatorna építését a természeti csapások (árvizek, járványok, stb.), valamint a pénzügyi „panamáik "következtében beállott teljes csőd miatt abbahagyták. Az egyik első mesterséges talajvízdúsító rendszert az amerikai Denverben építették ki. Hullámverés ellen védett társulati töltés 9
