Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
lenül figyelt fel a reformkorban a problémára Beszédes József: Hazánkban folyóink ágyainak irtóztató elzátonyítását nem egyébnek, mint az erdők folyóink partjairól, s völgyek meredek oldalairól történő ki- pusztításának lehet tulajdonítani, nem is leszünk egészen addig mentesek folyóink kártékonyságától, még azok ágyának szabályozása által sem, míg az erdők vissza nem ültettetnek kopár kősziklás hegyekbe, vízmosta gödrös völgy>oldalak.ba és buckás szélhordta homokba. Fél évszázaddal később Kvassay Jenő szintén az erdőknek a víz- és hordalék-visszatartó szerepét hangsúlyozta, ugyanakkor óva intett attól, hogy minden vízszabályozási problémára egyedül a fásításban találjanak megoldást: Amint kénytelen vagyok kijelenteni, bogy az összes hidraulikai tudomány nem lenne képes a Tiszavölgy hegyi erdőségének elpusztulásából eredő bajokkal és veszedelmekkel megküzdeni, éppúgy’ vérmes reménység volna az, ha ousztán az erdősítés által akarnák az összes bajokat megszüntetni. Példának hozta fel azon folyók esetét, amelyek a Kárpátok lejtőin erednek (Ung, Latorca), ahol az erdőségek még jó állapotban voltak, mégis az esetenként rajtuk lefutó víz- mennyiség sokszorosan meghaladta medrük emésztőképességét, s áradásaikkal komoly károkat okoztak. Mindezek mellett Kvassay azt az elvet vallotta, hogy gyökeres különbséget kell tenni a síkvidéki és a hegyi erdőségek között. Míg az előbbiek léte, vagy nemléte, állapota elsősorban a birtokos döntésétől függ, addig a hegyvidékek erdősültségének kérdésében a közérdeknek is meghatározó szerepet kell kapnia. Faúsztatás a Felső-Tiszán egykor Az első belvízi szivattyútelep Tiszasüly határában Sajfoknál, a Heves-Szolnok- Jászvidéki Ármentesítő Társulat területén 1878-ban megépült az ország első belvízszivattyű-telepe. Az angol Gwynne-cég által gyártott gőzüzemű gépek - amelyek másodpercenként 1,3 m3 víz átemelésére voltak képesek - mind a mai napig megtalálhatók a védett műszaki emlékként nyilvántartott szivattyűtelepen. A sajfoki telep történetéhez tartozik, hogy az építtetők várakozásával ellentétben a szivattyúk nem voltak képesek rövid időn belül maradéktalanul átemelni a belvizeket, így a vállalkozás csődbe ment. A gőzüzemű szivattyúk műszaki fejlődése, hatásfokuk jelentős növekedése kellett ahhoz, hogy a századfordulón már több mint száz telep működjön szerte az országban. Tutajok a Tiszán Tuzsérnál napjainkban 1878-1879 1878. június 13.-július 13. Európa keleti felének politikai problémáit rendezni kívánó nagyhatalmak Berlinben kongresszust tartottak. A megkötött Berlini Szerződés 57. cikkelye szerint az al-dunai zuhatagos szakasz szabályozására az Osztrák-Magyar Monarchia kapott nemzetközi felhatalmazást. A Monarchián belül a munkát Magyarország vállalta magára és 1890-1899 között el is végezte azt. 1878. A Tiszán kialakult árvíz 43 társulati érdekeltségbe tartozó község területét érintette, elöntve összesen 403 km2-t. * Pap Ferenc (Nagykároly) mérnök, a haditengerészet mérnökkari tisztje, 1918-ban a Folyamőrség műszaki vezetőjeként a budapesti Vámmentes kikötő építését irányította. 1935-1944 között a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója volt. A háború után a Duna-Tisza csatorna és a tiszalöki vízlépcső tervezési munkáinál dolgozott, (f Budapest, 1970. november 1.) Megépült az első állami kísérleti 1,12 km2-es öntözó'telep a Pék- la-pusztán (a Sztapár-újvidéki csatorna mentén). A budapesti Műegyetemen Klimm Mihály professzor vezetése alatt megalapították az önálló „Vízépítészettani tanszéket”, és a következő évben bevezették a mezőgazdasági tárgyú vízépítési előadásokat. Budapest vízmüvének előkészítő munkálatai kapcsán megindult hazánkban a parti szűrésű talajvizek kutatása. 1 879. március 1. Az országgyűlés által megszavazott 10 000 forintnyi fejlesztési keret felhasználásával, a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium szervezetén belül, Kvassay Jenő vezetésével megkezdte működését az - abban az évben már négy mérnököt foglalkoztató - Kultúrmérnöki Intézmény. március 1 2. Nyíregyházán, 315 km2-nyi árterület birtokosai, Mailáth György országbíró (majd néhány hét múlva gr. Károlyi Tibor) elnökletével megalakították a Nyírvíz Szabályozó Társulatot, amely Kiszely Károly szatmári kir. főmérnök tervei alapján fogott hozzá a nyíri vizek szabályozásához. Első lépésként megkezdték a Nyírség belvizeinek felfogására 44,6 km hosszban tervezett Lónyay-csatorna munkálatait. A sajfoki szivattyútelep
