Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1877-1878 1877. augusztus 27. Kvassay Jenő a Körösvölgyi gazdasági viszonyok-m\ írott tanulmányában kifejtette a lecsapoló csatornák öntöző csatornaként való kiépítésének és használatának szükségességét. Ugyanezt a gondolatot folytatta tovább Lónyay Menyhért A vízszabályozási társulatokról különös tekintettel az öntözés kérdésére című cikkében azzal, hogy az öntözőcsatornákat hajózhatóvá kívánta fejleszteni. 1877. * Farkas Árpád (Szeged), mérnök, Szeged városának alkalmazásában állva elkészítette Szeged csatornázásának és feltöltésének tervét, Budapest általános csatornázásának terveit, s számos vízrendezési munkát irányított, (t Budapest, 1943. augusztus 13.) A neves francia műszaki folyóiratban, az Annales des Ponts et Chaussées-ban megjelent Kvassay Jenő tanulmánya a vízsebességmérő Woltman-szárnyak optimális alakjáról. 1878. január 20-21. Az önkényuralom idején feloszlatott Tiszavölgyi Társulatot újjáalakították. Az új alapítólevél szerint: A Tisza völgyében működő társulatok Tiszavölgyi Társulat elnevezés alatt egységes társulattá szövetkeznek oly célból, hogy a vidéki társulatokat támogassák azon feladatukban, hogy földjeiket a folyók káros kiöntéseitől megmentsék, a belvizeket lecsapolják, és öntözésrefelhasználják. január 23. * Fischer Frigyes (Nagykáta) mérnök, az 1930-as években végzett kultúrmérnöki és halászati tevékenység legfőbb irányítója. Az Országos Magyar Halászati Egyesület titkáraként, később elnökeként sokat tett a hazai haltenyésztés fellendítéséért, a halászati törvények kidolgozásáért és megismertetéséért, (f Budapest, 1937. január 26.) január 27. Budapesten elkészült Zsigmondy Vilmos egyik legjelentősebb munkája a 970,5 m mély városligeti artézi kút, amely az akkori mélyfúrású kutak között a legmélyebb volt. (Ezt a fúrást - mélységét tekintve - Európában csak az 1271 m-es sperenbergi sókutató fúrás előzte meg.) ... utódaink, útja és a mi eddigi utunk, egymással homlokegyenest ellenkeznek: míg mi folyóink szabályozásával azok. vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink, gátakkal fogják, azokat torlasztani és az országban visszatartani. Lehetőleg sokat és nagy területeket öntözni - ez ama mód, amellyel mezőgazdaságunkat, népünknek és létünknek eme alap- feltételét, állandó virágzás és jólétfokára emeljük.... (Kvassay Jenő: Vizeinkről) Szemléletváltás anno 1875 IRTA KVASSAY JENŐ. *. FöLcaSaírá : .'tőTcHUl yízüGYi iS::.,:;; ÜJÜYVTÁR 1875. Kvassay Vizeinkről című első könyvét a korszerű vízszabályozási nézetek elterjesztésének szentelte A Szinva, valamint mellékvizei vízgyűjtő területére lehullott, átlagosnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék a Szinva és a Pece elhanyagolt állapotú medrében olyan hirtelen vízemelkedést okozott, hogy a belőlük 1878. augusztus 31-e éjszakáján kiömlő víz elárasztotta Miskolc belvárosát. Az áradás 277 halálos áldozatot követelt és közel 700 épületet teljesen lakhatatlanná tett. A hatalmas esőzések következtében az Eger-patak vízgyűjtő területéről is korábban nem észlelt mennyiségű csapadék futott le, amelynek következtében Eger városát elöntötte az árvíz. Nyolc ember lelte halálát a piszkos habokban, 35 ház összeomlott. Az összeszámlált kár megközelítette a 2 millió forintot. Hegyvidéki árvizek Az 1 878-as pusztító egri árvíz magasságát je ző tábla a kórház falán Az erdők szerepéről A Kárpát-medence peremén húzódó hegyvidéki vízgyűjtőkön az évszázadokon át rendszertelenül végzett erdőirtás és legeltetés minden bizonnyal jelentősen módosította a lefolyási viszonyokat. Az erdő és az összefüggő növénytakaró víz- és hordalék-visszatartó szerepe gyöngülvén, az esetenként lezúduló vizek egyre növekvő árvízszíneket eredményeztek, amit tetézett a megnövekedett eróziós hatás következtében a mederben megjelenő hordaléktöbblet. Nem vélet-
