Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
Türr István tábornok, a délvidéki víziút-fejlesztési elképzelések szorgalmazója Az építő- és földmunkák egyik jellegzetes eszköze volt a „japáner" 1874 januárjában végleg elcsitult az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon, amely mintegy 250 ezer áldozatot szedett szerte az országban, s hosszú évekre visszavetette a népesség szaporodását. A járvány kórokozója elsősorban az állóvizekben és pocsolyákban tenyészett, s az elvégzett vízmunkák sokat segítettek e közegészségügyi probléma megoldásában. Búcsú a kolerától Délvidéki csatornák 1872. május 5-én az uralkodó jelenlétében ünnepélyes keretek között megkezdték a Ferenc József-csatorna építését, amely a bácskai vidék öntözését és a termények szállítását volt hivatva elősegíteni. A munkálatokkal párhuzamosan folytatták a Ferenc-csatorna újjáépítését Türr István vezetésével, aki a munkálatokra külföldi tőkét bevonva, részvénytársaságot szervezett. A fiumei kikötő F.gy 260 m hosszú hullámgát megépítésével kezdetét vette a fiumei kikötő fejlesztése. A megindított munkák azt a célt szolgálták, hogy az osztrák fennhatóság alatt álló trieszti kikötővel szemben, az akkor még igen gyér kereskedelmi forgalmat lebonyolító fiumei kikötő alkalmas legyen a magyar exportcikkek (búza, liszt) tengeri kereskedelme számára, s ne csak export, hanem importforgalmat is le tudjon bonyolítani. A fiumei kikötő egy részlete a 1 9. század végén 1872-1874 1872. A Magyar Történelmi Társulatnak a vármegyei monográfiák előkészítéséért felelős bizottsága javaslatot tett, hogy a monográfián dolgozó történetíró az egyéb történelmi objektumok mellett a folyókat, patakokat, tavakat, mocsárokat és gyógyforrásokat is vegyefigyelembe. Többek között ez a felhívás is vezette Ortvay Tivadart Magyarország régi vízrajza című kutatási munkájának megkezdésében. 1873. február 26. * SiGMOND Elek (Kolozsvár) vegyészmérnök, agrogeológus, műegyetemi tanár. A korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője. Nevéhez fűződik a talajvizsgáló laboratóriumok és az országos talajvizsgáló állomások hálózatának megszervezése is. Komoly tanulmányokat folytatott az ármentesítések után napvilágra került szikes talajok és azok megjavítási lehetőségeinek kutatására, (t Budapest, 1939- szeptember 30.) március 5. Buzzi Bódog és Kéler Napokon vállalkozók kivitelezésében megkezdődött a budai Ördög-árok befedési munkálata. augusztus 6. Újházy János királyi főmérnök elkészítette és nyomtatásban is megjelentette a Rába, s a vele összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő-lecsapolása terveit. november 1 5. A Rába ez évi rendkívüli árvizének hatására a Rába vízrendszeréhez tartozó folyók és vízfolyások, valamint az azokra települt malmok rendezése érdekében, az Újházy-féle tervek alapján, az 1898 kmz ármentesítésében érintett birtokosok Győrben megalakították a Rábaszabályozó Társulatot. 1874. január 24. * Becker Ádám (Pölöske) vízmérnök, a hazai talajcsövezési munkák egyik hazai úttörője, valamint a vezetése alatt zajló Vág- szabályozásnál sikerrel alkalmazott dróthálós kőhengerek és kőművek műszaki alkotója, utóbb a gyulai folyammérnöki hivatal vezetőjeként a magyar-román állandó vízügyi bizottság tagja. (t Budapest, 1956. január 1.)
