Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

A 17-18. század vízi feladatai

1848 1848. Az országgyűlés által meghozott XXX. törvény eltörölte a Duna-Tisza csatorna megépítése érdekében korábban hozott törvényeket, s ezzel a két nagy magyarországi folyót összekötő csatorna tervét a későbbi korok időről-időre előbukkanó álmai közé sorolta. Török József orvos, természettudós Pesten megjelentette akadémiai pályadíjat nyert balneológiái tankönyvét A két ma­gyarhaza első rangú gyógyvizei és flirdőintézetei természet-, vegy-, sgyógytani sajátságaikban előterjesztve címmel. Bár a szerző önálló elemzést nem végzett, de a 126 féle ásványvízről szóló addigi adatokat enciklopédikusán feldolgozta. A mű megje­lenése és szerzőjének tevékenysége korszakhatárt jelentett a ha­zai balneológia fejlődésében. A KÉT MAGVARHAZA ELSŐ RANGÚ I. V ő It V V11EI F Ü R D ÖI NT É Z I T I L TKHMESZET-, VEGY-. S OYÓGYTAM SAJÁTSÁGAIKBA* ELŐTERJESZTVE. K X A i> V A R TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ALTAI. KOSZORl'ZOTT PÁLYAMUNKA. IRT* T«R«(i .IO/NI.F ORTIIS I* »».»Ksin ihi* A MUKKOK» RST. HNSKOUlAS VIST MN IS rUaiMSTRA.lt IV R TAVASA A «II M ACT AH TE**KI«*Yn(00*Á*TI TÁMVLAT, A BA BA PISTI KIK ORVOSA;.',ŰRT A PISTI ORVOS« KAR, * A «ASTA» TEBOlUsTUS AKADttWA » TAGJA MéMStt Hjr* MMccsett * UtMMMB MviUtt hitit* ) I . BnUton-Kiired. 2. Bartfa A, Budit rsiitirfiirdo. I. Harkány .». Melmli« 6. Pirédi Cktícu. 7. Puradi ttoi*<>*furdó. H Pü»ly**q. 9. Siklrno 10. Stüa.« 11. S*obréoc*. 12. Trea< »tn-Teplíct tájképéivel. nEBRECZENRK.V NYOMATOTT \ VÁMOS kONV'NYOMDA HU A\ I #.*» Török József munkája az első átfogó, magyar nyelvű gyógyvíz- és fürdőmonográfia 1 848-ban Pesten (majd másodszor 1 859-ben, Debrecenben) jelent meg Reformkori fürdők Budán A 19. század elejének budai fürdői - a lehetőségekhez képest - eléggé szegényes képet mutathattak. A fürdés igénye eléggé általános lehetett, s így megnőtt a füröd­ni vágyók serege is. Az fürdőépületek, medencék nem tudtak lépést tartani a beáramló tömeggel, s a szolgál­tatás színvonala óhatatlanul csökkent. Mindez a tulaj­donosokat (bérlőket) kevéssé zavarta, mert a nagy for­galom több bevételhez juttatta őket. A budai fürdők közös medencéiben egyórai fürdés két krajcárba ke­rült. Ugyanezért a szolgáltatásért a pesti oldalon, a Rum- bach-féle vasas-fürdőben 1 forintot kellett fizetni. Hiá­ba volt ez utóbbi sokkal kulturáltabb, néhány évtized alatt csődbe ment, annak ellenére, hogy sokáig Pest egyetlen gyógyfürdője volt. Kovács Lajos időskori arcképe „A középponti bizottság tollvivője" Kovács Lajos (1812-1890) bányamérnök, reformpoli­tikus, akadémikus, a Tiszavölgyi Társulat első közpon­ti bizottságának titkára volt. Pozsonyi jogi tanulmányok után Selmecen bányászati akadémiát végzett, s így el­sajátítva a műszaki tudományok alapjait, a magyar ár­mentesítés és a közlekedési ügyek fejlesztésének út­törője lett. Bekapcsolódott a reformkor politikai moz­galmaiba és az 1834. évi kolozsvári országgyűlésen Kemény Zsigmonddal együtt szerkesztette az Erdélyi Híradót. Az 1839- évi pozsonyi országgyűlésen már képviselő, Széchenyi István közeli barátja és munka­társa. 1846-ban Széchenyi oldalán részt vett a Tisza sza­bályozására szervezett Tiszavölgyi Társulat létre­hozásában, ahol megválasztották a Társulat titkárává. Az 1848. április 7-én kinevezett első felelős magyar minisztériumban közlekedésügyi államtitkár, 1849- ben Debrecenben a Béke Párt egyik vezetője. A sza­badságharc után visszavonulva több közgazdasági és közlekedésügyi cikket írt; 1864-ben Bécsben megjelent Der Theiss-Köröser Kana c. munkájával egy Ti- sza-Körösi hajózható csatorna tervét támogatta. Vízmérnökök a szabadságharcban Eléggé közismert a széles nagyközönség előtt, milyen szerepet vittek a magyar reformkor szellemi kibon­takoztatásában a reformpolitikusok, költők, írók, a jogvégzett ifjúság, az öntudatos középnemesség és a maroknyi polgárság. Talán történetírásunk is kevesebb figyelmet szentel annak, hogy ebben a reformpezsgés­ben milyen háttérszerepet játszottak a mérnökök, valamint a természettudományok képviselői és műve­lői. Ahogy sok szó esik a 150 éves évforduló kapcsán a Pilvax kávéházról, Kossuth és Görgei szembenál­lásáról, a diadalmas tavaszi hadjáratról, az aradi tizen­háromról, stb. - úgy szót érdemelnek azok is, akik műszakiak, mérnökök lévén a lelkesedés mellett a számok nyelvére is le tudták fordítani egy harcban ál­ló hadsereg ellátási szükségleteit, műszaki feladatait. A

Next

/
Thumbnails
Contents