Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1847-1848 A Tisza-mappáció egy lapja Táncsics Mihály a Tisza szabályozásáról Hogy a Tisza egykor szabályozva lesz, rendületlenül hiszem. Mikor történik az, nem tudom; magyarok eszközlendik e azt, vagy más népek midőn mi már egyszer nem leszünk, azt sem tudom ... hanem csak azt kérdem, miért hagynánk e dicsőséget utóbbi kornak, vagy más utánunk jövő nemzetnek? Hát a magyar semmi nagynak kivitelére sem volna képes? A Balaton szabályozásának első lépései A Balatoni Anyavízszabályozó és Lecsapoló Társulat a Kilitinél álló malmot a veszprémi káptalantól 1847. május 30-án megvette, s azt a malomgáttal együtt elbontatta. Ezzel egyidejűleg a társulat az egykori malom és a siófoki kitorkolás közötti 1,5 km-es csatornaszakaszt kiásatta és kiszélesítette. Ezzel a munkával folytatódott az a tudatos emberi beavatkozás, amely a Balaton természetes állapotának megváltoztatását indította el. 1847. december 9. _____________________ * Kisfauidi Lipthay [Schwarzel] Sándor (Tata) mérnök, a pesti Műegyetemen 1876-tól haláláig az út-, vasútépítés, illetve 1881- ig a víz-és hídépítészet r. tanára, (f Budapest, 1905. május 1.) 1847. Neumann Antal általános rendezési tervei alapján megkezdődött a baranyai Fekete-víz szabályozása. 1848-ig közel 210.000 m3 földmunkát végeztek el. Petzelt József professzor 1846/1847 évi előadásai alapján Pesten megjelent a 990 oldalas Előadások a Magyar Királyi Tudományos Egyetem Mérnöki Intézeténél a Vízmoztanból -víz és malom építészetből - ... c. egyetemi jegyzet, amely a maga nemében az első magyar nyelvű vízépítéstani tankönyv volt. 1848. március 7. __________ * Zsigmondy Béla (Buda) gépészmérnök. 1876-ban átvette nagybátyjától, Zsigmondy Vilmostól, a hazai artézi kútfúrás úttörőjétől annak vállalkozását. Számos alföldi település ivóvízgondját oldotta meg fúrt tótjainak segítségével, (f Budapest, 1916. június 12.) április 7. Gr. Batthyány Lajos kormányában a hazai vízmunkálatokért felelős közlekedési és közmunkaügyi miniszter gr. Széchenyi István lett. július 6. * Baross Gábor (Pruzsina) politikus, közmunka- és közlekedésügyi, majd kereskedelemügyi miniszter, a fiumei kikötő kiépíttetője, és a dunai hajózás (a Vaskapu-szabályozás) ügyének előmozdítója, az 1880-as években a hazai vízszabályozási munkák egyik legfőbb támogatója, (f Budapest, 1892. május 8.) november 5. _____ t Nagy István (Ungvár) vízmérnök. Az 1830-as évek közepétől főleg a Tisza vízrajzi felvételénél dolgozott, de a Dunán és mellékfolyóin végzett vízhozammérési munkák nagy része is az ő nevéhez fűződik. A dunai és tiszai mappáció befejeztével haláláig a Bodrog-szabályozásnál működött osztálymérnökként. A hírlapi vitákban erősen támadta a Paleocapa-féle Tisza-szabályozási szakvéleményt. (* ? 1780.)
