Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

1836-ban a munkálatok kezdetén a bécsi KRAFT műszerész műhelyéből* javított műszereket szereztek be, melyeket elsősorban könnyű kezelhetőségük, valamint azon helyesbítésük révén ajánlottak, hogy a két számláló fogaskerék a fordulatokat 500-ig mérte egyfolytában, s a műszert a folyásirányba egy sík kormánylapát tartotta. A sebességmérőt a javított kormánylapáttal egy csövön levő két gyűrű közé helyezték, amely cső körül a sebességmérő szabadon tudott forogni. [Mindezek mellett csak az volt sajnálatos] . . . hogy míg a kisméretű Woltmannszárnnyal a megfigyelések a legnagyobb pontosságig voltak fokozhatok, a megfigyelési időt mutató órák fölöttébb tökéletlenek voltak. Ezek tudniillik csak a múló másodperceket mutatták 5—6 percen keresztül és — egy igencsak tökéletlen mechanizmus folytán — közvetlenül a rugó által hajtattak. A valóságostól való eltérésnek annál is inkább nagynak kellett lennie, mivel a mérést végző mérnökök jobb másodpercórákkal nem rendelkezvén, a mért időt még csak nem is ellenőrizhették. Mivel a megfigyeléseket meleg és hűvös időjárás esetén is folytatni kellett, az órák pótlására egyáltalán nem gondolhattak, noha az órák járása még azonos hőmérsékleten is változó volt, 3—4 perc alatt már 2 másodpercet is siettek, amely ok miatt a mért sebesség nagyobb volt a valóságosnál." A közvetlen mérések során nyert eredmények vízhozamszámítási jegyzőkönyve a következő adatokat tartalmazta; 1. A keresztszelvény száma 2. A mérési helyszín rövid leírása 3. A sebesség- és a mélységmérés időpontja [év—hó—nap] 4. A szelvényhez legközelebb eső alsó és felső vízmérce állása a mérés időpontjában [láb—hüvelyk—vonás] 5. A vízállás legnagyobb változása a mérés ideje alatt [láb—hüvelyk—vonás] 6. A vízhozam kiszámításánál figyelembe vett redukált vízszín időpontja [év—hó—napnapszak] 7. A nedvesített keresztszelvény területe az előbbi időpontban [négyszögláb] 8. A redukált vízszín melletti vízhozam 1 másodperc alatt *** [köbláb] 9. A folyó középsebessége a redukált vízszín esetén 1 másodperc alatt [láb] 10. A szelvény szélessége redukált vízszín esetén [láb] 11. Az előző szélességhez tartozó középmélység [láb] 12. Megjegyzés A vízsebességmérő Woltman-szárnyakat kezdetben a bécsi Voigtländer cégtől szerezték be, később, 1830-tól az ugyancsak bécsi Carl E. KRAFT műszerész szállította a geodéziai és hidrometriai eszközöket. 1830-ban egy szintező műszer teljes felszereléssel KRAFTnál 175 forintba, egy Woltmanszárny 30 forintba került. A levéltári iratok és jegyzőkönyvek tanúsága szerint a dunai és tiszai sebességmérések végrehajtásában a legnagyobb jártasságot IM AG Y István mérnök szerezte. A felelhető felvételek és jegyzőkönyvek zöme az ő kezétől származik. BENDEFY a szintezési munkálatokról szóló könyvében megemlíti, hogy NAGY István l-ső rendbéli kir. Tisza mérnök 1845-ben új gyakorlati képletet állított fel arra acélra, hogy a folyó felszínén mért sebességekből a folyók víztömegének középsebessége egy-egy keresztszelvényben kiszámítható legyen. Sajnos az említett képletnek egyelőre nem sikerült nyomára bukkanni. NAGY István szakértelmének megbecsülését jelzi az is, hogy - mikor VÁSÁRHELYI 1845 nyarán Tisza-szabályozási tervén dolgozva még hiányzó vízsebességi adatok ügyében a Tisza-felmérés vezetőjéhez, LÁNYI Sámuelhez fordult — a gyorsan elvégzendő mérési munkára a tapasztalt NAGYot küldték ki, aki 9 nap alatt Vencsellőtől Szegedig 11 helyen mért felszíni sebességet Woltman-szárnnyal és ellenőrzésképpen fából készült úszóval is. A függély egyes pontjaiban a műszer fordulatait általában 1 percig számolták, de^a műveletet még kétszer megismételték, s a sebességet a 3 fordulatszám középértékével számították ki.