Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

DelC.Jfadaü/. XY,;„

m

anJcB?sD<y. 7. ábra. A Pitot-cső rajza HADALY vízépítési tankönyvében Az egyetem bölcsészeti karán, az Institutum Geometrico—Hydrotechnicumban 1782-ben megindult mérnökképzés* tantervében a gyakorlati mértan keretében helyet kapott a vízsebességmérés is. Az ausztriai születésű, de Pozsonyban tanult RAUSCH Ferenc (1743—1816), az 1777-ben felállított gyakorlati mértani tanszék professzora,aki a vízépítéstant is előadta, * FODOR Ferenc kimutatta, hogy az Institutum elnevezés először 1800-ban fordult elő. Az 1782. évi királyi rendelet nem institutum (intézet) felállításáról szól, hanem a mérnökképzés megszervezéséről intézkedik (institutio).

15