Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

bizonyos mélység esetén a ráható víznyomás hatására ívesen feszült meg, s ezáltal jobban kitért a függőlegestől, mint ahogy ezt a golyó helyzete indokolta volna. így volt lehetséges, hogy pl. a péterváradi mérésnél a felszínen mért sebességhez képest a fenéksebesség csaknem háromszorosra adódott. A sokféle műszer közös hátránya volt — kezelésük nehézkességét nem is említve — hogy csak a felszíni sebesség mérésére voltak alkalmasak. 3. ábra. A sebességmérő kvadráns stilizált ábrázolása A felsorolás csupán a legfontosabb alaptípusokra szorítkozott. A hidrometria fejlődéstörténetét illetően az irodalomra utalunk. Egyrészt A. H. FRAZIER gazdagon illusztrált újabb keletű munkájára (1974)

7

, másrészt - és főként - S. KOLUPAILA bibliográfiájára (1961)

8

, amely 4500 szerző 30 különböző nyelven közölt 7370 közleményéről, illetve könyvéről tájéc

"

7- * 10 ~ «* " «*».^.--...r 4. ábra. A Duna péterváradi szelvénye