Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

kívánt mélységre; más-más mértékben zavarja meg a műszer körüli víz áramlását. Tartókötél használata esetén a kötél vastagságának, valamint a terhelő súly méretének, alakjának és a műszertől való távolságának (az ún. szerkezeti magasságnak) van kimutatható hatása a szárny környezetében a vízmozgásra. Végül: a víz sodra kitéríti a kötelet a függőlegesből, aminek következtében a ráerősített műszer hossztengelye ferde helyzetbe kerül. Ugyanakkor ellenőrizhetetlen, hogy valóban a vízszálak irányában áll-e? Mindezekből az következik, hogy a sebességmérések során lehetőleg ugyanúgy kell(ene) felerősíteni a szárnyat, mint ahogyan az a beméréskor volt, vagy fordítva: a bemérés folyamán kell(ene) a műszer későbbi használatának módjára és körülményeire tekintettel lenni. Mivel az elméleti követelmények nem elégíthetők ki a gyakorlatban, a szárnyegyenlet szigorúan véve sohasem érvényes. Felmerül tehát a vízhozammérés pontosságának kérdése.