Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

18. A VÍZHOZAMMÉR ÉS PONTOSSÁGA A Vízrajzi Osztálynak az 1888. évi tiszai árvíz alkalmával végzett vízhozammérései szerint a folyó tetőző hozama Szegednél 3535 m

3

/s, míg 100 km-rel lejjebb Törökbecsénél csupán 3003 m

3

/s volt. Az 532 m

3

/s-os különbséget a Vízrajzi Osztály vezetője a tározódással magyarázta (PECH, 1890)

184

, és kitartott emellett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének hasábjain indított támadás ellenére is (TIMON, 1891 )

185

. A heves és végül személyeskedésbe torkolló vita a tározódás magyarázatára terelődött át. Mivel TIMON Béla „Zárszava

"-ban kijeTIMON Béla lentette, hogy „az a számítás, a mit a vízrajzi osztály fennállása óta a Tisza folyó vízemésztésének kipuhatolása céljából végzett, megbízhatatlan" és „a vízrajzi osztály adatainak nemcsak földolgozását, hanem nyers anyagát se lehet kritikai rostálás nélkül használni"

186 most már