Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)

2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok

2-3. ábra.

A 10%-os valószínűségű évi maximális és az 50%-os valószínűségű áprilisi, 6 napos csapadék eloszlása Magyarországon

talom- (hóvízegyenérték-, hósűrűség-) adatokra is szükség van. Egyes vizsgálatok az ismételt olvadás-fagyás hatására képzó'dó' jégrétegek, ill. a megismétló'dó' hóesés hatására kialakult rétegződés számításba vételét is fontosnak tartják. A hó vízegyen- értékével, ill. a hó olvadásával kapcsolatos legfontosabb összefüggéseket a szakirodalomban megtalálhatjuk (Fehér—Kovács—Molnár, 1973; Kovács, 1979).

2.1.2.

A vízrendezés szempontjából fontos egyéb hidrometeorológiai elemek

A vízrendezési művek méretezésének hidrológiai számításaiban a csapadék a legfontosabb elem, de a különböző' módszerek alkalmazásakor más hidrometeorológiai elemek ismerete is szükséges lehet. A következőkben ezeket foglaljuk össze.

A hazai hidrometeorológiai gyakorlatban, a szabványos körülmények között (műszerházikóban, 2 m magasságban) mért léghőmérsékleti adatok közül a terminusértékek (7, 13 és 19 órakor mért értékek) és a hőmérsékletíróval folyamatosan regisztrált értékek fontosak. A vízrendezési számításokhoz ugyanis általában a napi középhőmérsékletre van szükség, amelyet gyakran a terminus-középértékkel szoktak helyettesíteni. Szükség lehet a hőmérsékleti szélsőértékekre is (elsősorban a minimumra). Ezt vagy regisztrátumból lehet meghatározni, vagy pedig szintén a műszerházikóban elhelyezett maximum-minimum hőmérő adatait kell figyelembe venni.

36