Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok
25-1 2-2. ábra. A debreceni csapadékmérő állomás évi egynapos maximális csapadékadatainak empirikus sűrűségfüggvénye hogy a sűrűségfüggvénynek két maximumhelye van: a kisebb csapadékmagassággal, de nagyobb gyakorisággal előforduló maximum az időjárási frontok miatt alakult ki, míg a nagyobb csapadékmagassággal, de kisebb valószínűséggel jelentkező maximum a helyi csapadéktevékenység hatására jött létre. A különböző csapadékelemzési módszerek alapján kialakult az a gyakorlat, hogy különböző vízgazdálkodási létesítmények tervezésekor különböző mértékadó csapadékot vesznek figyelembe. A vízrendezési létesítmények méretezéséhez — annak ellenére, hogy a mértékadó csapadék és hatása között nincs mindig tényleges fizikai kapcsolat —, a számítás egyszerűsítése céljából, a 10%-os valószínűségű, évi egynapos maximális csapadékadat használható fel. Dombvidéki vízrendezés esetén (amikor a vízrendezési művek terheléséhez árvizes folyamatok is hozzájárulnak) és a lakott területek műveinek méretezésekor az 1 %-os, ill. a 2%-os valószínűségű, évi egynapos maximális csapadék is lehet mértékadó. Talajcsövezéskor — elsősorban sík vidéken — mértékadó lehet az 50%-os valószínűségű, áprilisi, 6 napos csapadék is. A 10%-os valószínűségű, egynapos maximális csapadék és az 50%-os valószínűségű, áprilisi, 6 napos csapadék hazánk területére vonatkozó értékeit a 2-3. ábrán mutatjuk be. A csapadék analízisének módszereit, ill. a különböző valószínűségű csapadékértékeket kiadványokban is megtalálhatjuk (Goda, 1966; Babos, 1975). A vízrendezés szempontjából fontos a hó alakjában lehulló csapadék mennyiségének ismerete is. A vízgyűjtőn tározódó hó ugyanis viszonylag rövid idő alatt elolvad (az átlagos olvadási idő Magyarországon, a magasabb hegyeket és az erdős területeket nem számítva, 4...5 nap), és a hóolvadék mennyisége — különösen, ha az olvadással egyidőben eső is előfordul — elérheti a mértékadó vízterhelést. A hó vastagságával és víztartalmával jellemezhető. A hóvastagságból általában csak az olvadás ütemére lehet következtetni, a hidrológiai számításokhozhóvíztar35
