Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok
2-1. ábra. A csapadék intenzitásának, időtartamának és gyakoriságának összefüggése tama és matematikai statisztikai jellemzői (valószínűsége, gyakorisága) között keressen összefüggést. Az összefüggésben klimatikus állandók is megtalálhatók. A csapadék intenzitásának meghatározására a leggyakrabban a Montanari-féle csapadékfüggvényt alkalmazzák: i = aTn-\ (2-2) ahol i a csapadék intenzitása, mm/h; T a csapadék időtartama, h; a és n klimatikus állandók. A függvényt a csapadék intenzitásának az időtartamával és matematikai statisztikai jellemzőivel, a klimatikus állandókkal való kapcsolatát általában grafikusan is ábrázolják. Egy ilyen feldolgozásra mutat be példát a 2-1. ábra. A vízrendezési művek tervezéséhez különféle mértékadó csapadékértékeket kell felhasználni, tehát szükség van a mértékadó csapadékok meghatározását lehetővé tevő módszer ismeretére is. Az évi egy napos maximális csapadék különböző valószínűségű értékeinek meghatározásához egy csapadékállomás sokéves (legalább 50 éves) csapadékadataiból az évi legnagyobb értékeket kell kiválasztani. Ezeknek az értékeknek azután a sűrűségfüggvényét kell meghatározni (célszerű az osztályközre bontás módszerének alkalmazása). Az így megszerkesztett empirikus sűrűségfüggvény maximumhelyét (helyeit) és menetét abból a szempontból kell tanulmányozni, hogy a különböző gyakorisággal és csapadékmagassággal előforduló csapadékok milyen meteorológiai helyzetben keletkeztek. Ez ugyanis kihat a csapadék területi kiterjedésére is. Egy adott területre jellemző mértékadó csapadék az előzőek szerint előállított sűrűségfüggvény és az eloszlásfüggvény segítségével határozható meg. A 2-2. ábrán a debreceni csapadékmérő állomás csapadékanalízisét mutatjuk be. Az ábrán az empirikus sűrűségfüggvény látható. A vizsgálatnak az az érdekessége, 34
