Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)

2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok

2.

Fizikai hidrológiai folyamatok

A területi vízrendezési problémák megoldásához, a vízrendezési beavatkozások, művek megtervezéséhez az egyes hidrológiai részfolyamatok alapos ismeretére van szükség. A részfolyamatok fizikai jellegük szerint elemezhetők, és ezekből a részekből lehet összeállítani a nagyobb, átfogóbb hidrológiai folyamat leírását. A vízrendezési kísérleti területeken végzett vizsgálatok hozzájárulnak a részfolyamatok feltárásához és a mértékadó vízhozamok meghatározási módszereinek kidolgozásához.

2.1.

A hidrometeorológiai és a vízháztartási elemek vizsgálata

2.1.1.

A csapadék vizsgálata

A vízrendezési problémák jelentős részében a csapadék a vízterhelést, a káros többletvizet kiváltó tényező. Mind az eső, mind a hó alakjában lehulló csapadék fontos.

Az eső alakjában lehulló csapadék mennyiségével és intenzitásával jellemezhető. A csapadék mennyisége a naponként mért csapadékadatokból állapítható meg. A csapadékmagasság meghatározásához a Montanan-féle csapadékfüggvény következő alakja használható fel:

h = aTn, (2-1)

ahol h a csapadékmagasság, mm; Ta csapadék időtartama, h; a és n klimatikus állandók.

A csapadék intenzitásának elemzéséhez csapadékíró (ombrográf) által regisztrált adatok szükségesek. A vizsgálatnak az a célja, hogy a csapadék intenzitása, időtar33