Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
1. Fehér Ferenc–Ondruss Lajos: A vízrendezés alapjai
Az árhullámkép tehát az összegyülekezési folyamat „végeredményét”, a befogadó vizsgált szelvényének vízhozamidó'sorát reprezentálja. Ehhez az adott (vagy kiválasztott) vízfolyásszelvény mértékadó vízhozamának meghatározására van szükség. A hegy- és dombvidéki vízfolyásrendezési feladat célja a vízfolyásmederben idő- egység alatt lefolyó vízmennyiségek meghatározása, ill. a mértékadó vízhozam kiválasztása, függetlenül a víztömegek származásától. Az összegyülekezés folyamata két fó' részbó'l: a természetes medrek, terepalakulatok és eróziós völgyek „víztömeg-koncentráló” hatásából és a völgyoldalak, lejtők „víztömeg-szétterítő” hatásából tevődik össze. Más szóval, a hegy- és dombvidéki összegyülekezés „vonalszerűén” (medrek) és „területszerűen”, külön-külön vagy együttesen megy végbe. Az előbbit lineáris -vagy vonalmenti vízmozgásnak, az utóbbit areális vagy területi, lepelszerű vízmozgásnak nevezzük. Ez a kétféle vízmoz- gástípus a hegy- és dombvidéki összegyülekezés sajátossága. A lefolyás és az összegyülekezés fizikai folyamatának részletes vizsgálatához alapvető hidrológiai és vízgyűjtő-paraméterekre van szükség. Ezek közül a legfontosabbak: csapadékintenzitás, i, mm/h; lefolyási tényező, a; csapadék-időtartam, T, h vagy d; összegyülekezési idő, r, h vagy d; a vízgyűjtő terület kiterjedése, A, km2. 1.2. A vízrendezés hidraulikai alapjai A vízrendezés műszaki tevékenysége szorosan kapcsolódik a vízépítéshez. A vízrendezés hidraulikai alapjai tulajdonképpen azonosak a vízépítéséivel, azzal a különbséggel, hogy a vízrendezési hidraulika nem foglalkozik sem a létesítmények vizsgálatával, sem modellezésével. A vízrendezés a vízépítési hidraulika alapfogalmait és méretezési eljárásait alkalmazza, a különböző típusú baevatkozások elemeinek (mederméretezés, talajcsőtávolság-meghatározás, lepelszerű vízmozgás számítás stb.) tervezése során. 1.2.1. Vízrendezési igényű hidraulikai alapfogalmak A vízrendezési hidraulika a folyadékok mechanikájában feltárt törvényszerűségeket alkalmazza a vízfolyások vagy csatornák, ill. az alkalmazott vízépítési műtárgyak méretezéséhez. A valóságos (viszkózus és összenyomható) folyadék mozgásállapota az anyagmegmaradás és az energiamegmaradás törvényének segítségével jellemezhető. Az energiamegmaradás törvényét a Navier—SíoAraí-egyenlet fejezi ki: ; 20
