Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
1. Fehér Ferenc–Ondruss Lajos: A vízrendezés alapjai
(vagy a hóolvadásből) tócsásodás indul meg. A folyamat második részében a nagyobb (néhány tized ha-tól néhány ha-ig terjedő) vízgyűjtőn a nagyobb terepmélyedésekben gyűlik össze a tócsák vize, és kialakul a tíz—száz négyzetméteres, egy-két deci- méter vízmélységű belvízfolt. A harmadik fázisban, ha a belvízfoltokban az összegyűlő víz szintje meghaladja a belvízfolt küszöbszintjét, a víz megindul a mélyebben fekvő belvízfolt felé, és kialakul a belvízfoltlánc. A negyedik fázis a csatornabeli vízmozgás. 1.1.2. A hegy- és dombvidéki összegyülekezési folyamat jellemzése A hegy- és dombvidéki összegyülekezési folyamatra a szabad összegyülekezés a jellemző. A műszaki gyakorlat megkülönbözteti a szabad összegyülekezésű vízgyűjtő és vízfolyás fogalmát. Mindkettő a hegy- és dombvidéki vízgyűjtők speciális sajátossága. Szabad összegyülekezési vízgyűjtő az, ahol a felszíni vizek összegyülekezése a terepen és a vízgyűjtő vízfolyásain keresztül gravitációsan, éspedig szabadon vagy késleltetve (eséscsökkentéssel, tározással, tározódással) megy végbe, továbbá amelyen nincs időben változó, a lefolyási viszonyokat módosító beavatkozás (szivattyúzás, változó üzemrendű tározó stb.). A szabad összegyülekezésű vízfolyás olyan hegy- és dombvidéki kisvízfolyás, amelynél a meder rendezése a vízfolyás vízgyűjtőjének vízháztartási adatait (a lefolyást, a párolgást, a szivárgást stb.) lényegesen nem módosítja. Kisvízfolyásnak nevezünk minden olyan vízfolyást, amelynek hidrológiai jellemzői csak vízgyűjtő területe vízháztartásával egyidejűleg vizsgálhatók (1. a 7.3. A vüzlolyásrendezés tervezése c. alfejezetet). A kisvízfolyás valamely szelvényében kialakult árhullámkép — a csatlakozó vízgyűjtő terület figyelmen kívül hagyásával — valamely felsőbb szelvény árhullámképének adataiból nem számítható. A hegy- és dombvidéki összegyülekezésre. jellemző még a viszonylag nagy sebességű vízmozgás, és ennek talajelspdró, talajpusztító következménye, az erózió. Erózióval síkvidéki területeken is találkozhatunk, de az többnyire nem a vízsebesség következménye, hanem közvetlenül a lehulló csapadéké. A vízrendezési beavatkozás módozatait és típusait alapvetően ez a speciális vízmozgás, ill. az összegyülekezés sajátos módja és a vízmozgás kárt okozó hatása határozza meg. Ezért a hegy- és dombvidéki vízrendezésnek a vízmozgás lassítása, fékezése, a talajban tárolható csapadékmennyiség visszatartása, hasznosítása, a káros vizek rendezett elvezetése a célja. Az utóbbi két célkitűzés a sík vidéki vízrendezés céljával azonos, ahol egyébként a felületi vízmozgás gyorsítása, a pangó vizek mozgatása a fő feladat. Ahhoz, hogy a hegy- és dombvidéki összegyülekezés összefüggéseit megismerjük, a vízrendezési tervezés alapvető összefüggéseinek feltárása és a műszaki létesítmények méretezése érdekében a lefolyás fizikai folyamatával kell foglalkoznunk. A lefolyás fizikai vizsgálatához, ill. az összegyülekezési folyamat szemléltetéséhez egy vízgyűjtő terület keresztmetszetét tüntettük fel (l-3a ábra). Az 1-3b ábrán a vízhozam időbeli lefolyása látható a párolgás elhanyagolásával. 18
