Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
1. Fehér Ferenc–Ondruss Lajos: A vízrendezés alapjai
Ezt az összegyülekezési folyamatot ezért szabad összegyülekezésnek is szokták nevezni. Sík vidéki körülmények között általában nincs elegendő' energia ahhoz, hogy a víz a terepen mozogjon, vagy ha mozog is, ez az összegyülekezés nagyon lassú. Ennek az a nyilvánvaló oka, hogy bár sík vidéken a felszín nem „asztallap simaságú”, hanem meghatározott jellegű és irányú esések itt is találhatók, ezek túlságosan kicsik, az általuk biztosított energia nem elég az összegyülekezést gátló természetes és mesterséges akadályok legyőzéséhez. Az összegyülekezés sík vidéken általában csak mesterséges beavatkozások hatására megy végbe, ami befolyásolt összegyülekezési folyamatot eredményez. Mivel a vízrendezés hidrológiai szempontból nézve beavatkozás az összegyülekezési folyamatba, nyilvánvaló, hogy eltérő jellegű hidrológiai folyamatoknál a beavatkozás célja, jellege is más és más lesz. Szabad összegyülekezési folyamat esetén a víz helybentartása, sebességének csökkentése és rendezett körülmények közötti elvezetése a cél. A befolyásolt összegyülekezési folyamatnál viszont az összegyülekezés elősegítése a cél, tehát mesterséges létesítményekkel (vezetékekkel, csatornákkal, szivattyútelepekkel) kell a vizet a vízgyűjtő területről összegyűjteni. 1.1.1. A sík vidéki összegyülekezési folyamat jellemzése A sík vidéki összegyülekezési folyamat befolyásolt összegyülekezés, tehát legnagyobbrészt mesterséges beavatkozások hatására jön létre. Magyarországon az Alföldre és a Kisalföldre jellemző ez a folyamat. Ezeken a területeken az összegyülekezés nehézségeit még további gátló körülmény is fokozza: a befogadók (természetes vízfolyások, állami főművek) árvízvédelmi művei általában a befogadóhoz való szabad csatlakozást meggátolják. Mivel az árvíz és a belvíz ugyanannak a kiváltó tényezőnek (télitavaszi csapadék) hatására jön létre, az egybeesés valószínűsége nagy. így a befogadóba való beemelés többnyire csak gépi úton, szivattyúzással lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a befogadónál kiépített szivattyútelepek kettős funkciót látnak el: gondoskodnak a belvíz beemeléséről — még a befogadó magas vízszintje esetén is — és léterhozzák a csatornahálózatban a vízmozgáshoz, ill. a gravitációs csatlakozásokhoz szükséges leszívóhatást. A sík vidéki összegyülekezési folyamat elvi (fizikai) modelljének, egyszerűsített sémájának elkészítéséhez a víznek a leesés helyétől a befogadóig megtett útját kell nyomon követni. Mezőgazdasági területen a csapadékvíz a mezőgazdasági táblára jut. A korszerű gazdálkodási szemlélet szerint ennek a víznek minél nagyobb részét kell a helyszínen (célszerűen a mezőgazdasági tábla talajában) tározni, úgy, hogy az károsodást ne okozzon. A víznek az a része, amelyik nem szivárog be, a felszínen tározódik, vagy ha minimális terepesés is van, megindul az esés irányába. A vízmozgás első szakasza tehát a mezőgazdasági táblára esik. Sík vidéki körülmények között az erdőgazdasági területek összegyülekezési folyamata jól jellemezhető a mezőgazdasági területekével, tehát ezzel a következőkben külön nem foglalkozunk. Belterüle16
