Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
6. Fehér Ferenc: Sík vidéki vízrendezés
Nedvességtartalom a pórustértogat százalékában 6-17. ábra. A talaj nedvességtartalmának alakulása a vízrendezés nélkül végrehajtott talajjavítás hatására (karcagpusztai kísérleti terület) sánál nagyobb vízmennyiség szivárog be a talajba, akkor az hosszan tartó túlnedve- sedést okoz (pl. 1979-ben mintegy négy hónapig, 1982-ben pedig közel két hónapig). Ez a magyarázata annak, hogy az önmagában (vízrendezés nélküli) alkalmazott mélylazítás hatása miért szélsőséges: azokban az években, amikor a csapadék mennyisége, eloszlása és a lazított talaj vízkapacitása egymással arányban van, a megnövekedett vízkészlet eredményeképpen rekordtermések érhetők el, akkor viszont, amikor nagy mennyiségű és időben nem eloszlott a csapadék, a tartós túlnedvesedés miatt jelentős vízkárok (sőt egyéb agrotechnikai károk is) keletkezhetnek. A vízrendezésnek tehát — a talaj nedvességtartalmának megfelelő szabályozása érdekében — az a feladata, hogy azt a vízmennyiséget, amelyet a talaj már károsodás nélkül nem tud befogadni, elvezesse. Ennek a vízmennyiségnek a meghatározására a vízháztartási módszerek a legalkalmasabbak. 6.I.3.2. A talajnedvesség-szabályozás lehetőségei A talajnedvesség szabályozása kötött talajon elsősorban azt jelenti, hogy a szabályozandó talajszelvény gravitációs vizét vezetik el. Ez a nedvességszabályozás közvetlen módja. Megoldható azonban a nedvességszabályozás közvetett úton is. Ez a nedvességszabályozás a belvízrendezésből alakult ki, hiszen a felszíni vízrendezésen, vízelvezetésen alapszik. A megoldásnak az a lényege (6-18. ábra), hogy a szabályozandó terület átlagos vízháztartási viszonyait ismerve szabályozni kell a beszivárgási— felszíni lefolyási arányt. Ehhez először a terep megfelelő esésének kialakítására van szükség, figyelembe véve az adottságokat (természetes esésviszonyokat, talajtani 6-18. ábra. Talajnedvesség-szabályozás felszíni vízelvezetés segítségével, kötött talajú területen W a talaj nedvességtartalma; B beszivárgás; / esés; L felszíni lefolyás; C csapadék; h vízmélység; Lt lefolyási úthossz 160
