Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
6. Fehér Ferenc: Sík vidéki vízrendezés
adatokat) és a felszínen elvezetni kívánt víztömeg (vízhozam) maximális értékét. A beszivárgási—lefolyási arány ezután — a mindenkori talajnedvesség függvényében — a talajfelszín megfelelő alakításával befolyásolható: az esésirányra merőleges szántás, nagyobb rögök képzése, tehát a tábla felszínének érdesítése csökkenti a lefolyást, növeli a beszivárgást. A felszín simítása (gondos elművelése, simítózása) viszont a felszíni lefolyást növelő hatású. Természetesen a felszínalakító műveleteket csak akkor lehet elvégezni, ha nincs a táblán növény. A tábláról való lefolyás szabályozása elvileg különböző növényfajtákkal is megoldható, hiszen egy sűrű állomány lefolyást csökkentő hatású, míg a ritkán elhelyezkedő tövek a lefolyást kevésbé akadályozzák. A felszíni vízelvezetéssel szabályozott talajnedvesség-tartalom alakulására, a Karcagpusztai kísérleti területen mért adatok alapján, a 6-19. ábrán mutatunk be egy példát. A talajnedvesség-szabályozás megbízható megoldása a felszín alatti vízrendezés. A víztelenítendő talajréteg szintje alatt elhelyezett vízelvezető elemekkel ugyanis el lehet vezetni a szabályozandó talajtérből a felesleges vizet. Kísérleti tapasztalatok bizonyítják, hogy megfelelő kiegészítő beavatkozásokkal (elsősorban a felső talajréteg mechanikai és kémiai javításával) még szélsőségesen kötött és szikes talajok nedvességtartalma is szabályozható. Ezzel a módszerrel valamennyi vízrendezési probléma megoldható, vagy legalábbis a helyzet lényegesen javítható (6-20. ábra). A talajnedvesség szabályozása természetesen nemcsak vízelvezetési, hanem vízpótlási tevékenységet is feltételez. A már megépült nedvességszabályozó rendszerekben általában nincs mesterséges vízpótlás, a talajszelvény diszponibilis vízkészlete a csapadékból pótlódik. A szükséges vízpótlás, kötött talajok esetében, általában a felszíni öntözés, a felszín alatti nedvességszabályozó rendszernek vízvisszavezetésre Nedvességtartatom a pórustér fogat százalékában 6-19. ábra. A talaj nedvességtartalmának időbeli alakulása a felszíni vízelvezetés hatására (karcagpusztai kísérleti terület) a párustértogat százalékában Nedvességtartalom 6-20. ábra. A talaj nedvességtartalmának időbeli alakulása talajcsövezés hatására (karcagpusztai kísérleti terület) 161
