Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
6. Fehér Ferenc: Sík vidéki vízrendezés
ez nem jár együtt a talaj teljes telítődésével, ill. ha annak a talajrétegnek, amelynek a nedvességtartalmát szabályozni kívánjuk, nincs is a közelében a talajvíz. A talajnedvesség alakulásának tehát mező- és erdőgazdasági, valamint műszaki okokból egyaránt nagy a jelentősége. A talajjal kapcsolatos beavatkozások rendszerét úgy alakították ki, hogy a talaj tömegszázalékban vagy térfogatszázalékban meghatározott nedvességtartalmához kötötték a szabályozás határértékeit, tartományait. A mezőgazdasági termelésben azonban nem a talaj nedvességtartalma az elsődleges fontosságú, hanem a talajnedvesség-potenciál. A növényeknek a talajból való vízfelvételük során nagyobb erőt kell kifejteniük, mint amekkorával a talaj a vizet magához köti, tehát a nedvességpotenciál-állapot kedvező volta, szabályozás esetén pe- dik ismerete a fontos. A kötött talajú sík vidéki területeken a Mirhó—Gyolcs kísérleti belvízöblözetnek van az egyik leghosszabb talajnedvesség-adatsora. Az észlelések az öblözet reprezentatív helyein 1959 októberében kezdődtek. Elemezve ezeket a nedvességadatokat, megállapítható, hogy a kritikus belvizes időszakokban a nedvességtartalom rétegezetten, a mélység növekedésével fordított arányban alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a legnedvesebb a legfelső, művelt talajréteg, majd a nedvességtartalom csökken és néhány dm mélységben már nem éri el a felső érték 50...60%-át sem. A sokéves ilyen jellegű megfigyeléseket jól reprezentálja a 6-16. ábrán látható nedvességtartalom- (időbeli és mélységi) eloszlás. A felső talajréteg már teljesen telített (ha ez mély fekvésű területen van, megindul a felszíni vízképződés, kialakul a belvízfolt), míg a 0,5 m mélységű talajrétegben még jelentős üres pórustér található. A talaj víznyelése, függőleges vízáteresztő képessége azonban rossz, víz hatására a talaj felső rétege megduzzad, tehát nincs leszivárgás a mélyebb talajrétegekbe. A talaj vízgazdálkodási problémáin az elmúlt évtizedekben vízrendezési és talajjavítási megoldásokkal igyekeztek javítani, de ezeket a megoldásokat ritkán alkalmazták együtt. Az önállóan (megfelelő vízrendezés nélkül) elvégzett talajjavítás hatását egy kísérleti kezelés példáján mutatjuk be. A Karcagpusztai kísérleti területen a vízrendezés nélküli, csak talajjavításban (mélylazítás, kémiai talajjavítás) részesült terület nedvességtartalmának alakulását a 6-17. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy itt a talajjavítás hatására már a mélyebb talajrétegekbe is lejut a víz. Abban az esetben viszont, ha a talajszelvény vízkapacitá6-16. ábra. A talaj nedvességtartalmának alakulása vízrendezés nélküli körülmények között (Mirhó—Gyolcs kísérleti belvízöblözet, mély fekvésű területrész) 159
