Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
Fehér Ferenc: Bevezetés
Bevezetés A vízigények növekedése, a vízkészletek korlátozott volta egyre fontosabb népgazdasági feladattá teszi a vízzel való takarékos gazdálkodást. A legfontosabb népgazdasági ágazatok vízkárérzékenysége is egyre nó', mivel az esetleges károsodásnak kitett területen jelentős értékek vannak, vagy magas költségszintű termelés folyik. Egyszerre kell tehát megfelelni a színvonalas vízkárelhárítás és a vízzel való takarékos gazdálkodás követelményeinek, amely szükségessé teszi a vízgazdálkodói szemléletű vízrendezés gondolatának elmélyítését. Ezzel a könyvvel ennek a szemléletnek a tudatosításához kívánunk hozzájárulni. A vízrendezés feladata változatlanul az idó'ben és térben jelentkező káros vizek rendezett elvezetése, azonban a vízrendezés módszereit, eszköztárát úgy kell továbbfejleszteni, hogy egyre inkább mód legyen a természetes eredetű vizek (elsősorban a csapadékvíz) helyben tartására, ill. az egyes területeken már kárt okozó víz más területeken való hasznosítására. Az egész vízrendezési tevékenységet tehát a komplex vízgazdálkodás keretébe kell beilleszteni. A vízrendezés egyes részterületeivel kapcsolatban több mű jelent meg (így a sík vidéki vízrendezés és -gazdálkodás, a belvizes területeken való gazdálkodás kérdéseivel foglalkozó könyvek). Az ezekben a könyvekben ismertetett problémákkal, megoldási módszerekkel részletesen nem foglalkozunk. Célunk viszont a vízrendezési problémák áttekintése, összefoglalása és az általánosan alkalmazható megoldási módszerek bemutatása, hiszen erre széles körben az elmúlt időszakban nem került sor. (A vízrendezés témakörében megjelent egyetemi jegyzetek csak viszonylag szűk körben hozzáférhetők). A vízrendezés feladata tehát a természetes vagy mesterséges körülmények között keletkező, az adott területen és az adott időpontban valamilyen kárt okozó vagy felesleges vizek rendezett elvezetése. A vízrendezési tevékenység nem független a tértől és az időtől. Ez indokolja a területi vízrendezés fogalmának bevezetését, ami tehát arra utal, hogy a vízrendezési igény legnagyobb része területileg (mezőgazdasági táblán, belterületen stb.) merül fel. Vonalas vízrendezési igények a vízrendezés szűkített értelmében csak kisebb mértékben fordulnak elő, azonban tágabb értelmezésű vízrendezés esetén a vonalas vízrendezési kérdések (ármentesítés, mederszabályozás) is nagyon jelentősek. 11
