Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások
Az öntözőgazdálkodástól az Alföldön és a Mezőföldön, mély- rétegű, jó vízháztartású talajon várható terméstöbbletek előállításához szükséges növényi táplálóanyag, illetve ezeknek megfelelő műtrágya-mennyiségekre nézve, a legfontosabb szántóföldi öntözött növényeink esetében a 88. sz. táblázatban mutatunk be adatokat. 88. táblázat Az Alföld és a Mezőföld öntözött termés! öbbleteihez biztosítandó növényi tápanyag Biztosítandó növényi táplálóanyag TermésN P K Növény többlet hatótrágya hatótrágya hatótrágya ü/kh anyag anyag anyag kilogramm/kát holdanként** Búza 7,6 szem 21,1 104 10,9 55 13,5 34 T. árpa 9,2 szom 22,0 108 10,7 54 17,7 44 Lucerna 43,9 széna 111,7 448 25,2 126 58,2 145 Vöröshere 46,6 széna 94,9 380 26,1 130 69,9 175 Kukorica 16,3 szem 43,3 176 26,7 134 44,5 112 Cukorrépa Takarm. 170,0 gyökér 47,6 192 17,8 89 56,2 140 répa 200,0 gyökér 64,4 258 20,0 120 110,4 275 Burgonya Silókuko110,0 gumó 33,5 134 12,3 62 61,5 154 rica 123,0 zöldősgyep tömeg 15,1 réti 37,8 156 19,2 96 70,2 175 széna 29,6 118 5,0 25 32,0 80 **A táblázatnak a biztosítandó növényi táplálóanyagokra vonatkozó adatainál a terméstöbblet rovatokban nem szereplő, de a szem stb. terméshez tartozó szár, szalma, levél stb. termések kialakításához szükséges növényi táplálóanyagokat is számításba vettük. A többlettermésekhez szükséges növényi táplálóanyagok tehát számíthatók. Az előző táblázat adatai jól rámutatnak az egyes növények tápanyagigényeinek nagyságrendjére és az igény összetételének különböző arányaira. A módszer hibája azonban, hogy nem veszi figyelembe a pillangós virágú növények nitrogén megkötését és elhanyagolja a talajok istállótrágyázásának, vagy zöld- trágyázásának hatásait. Ezért üzemi szintű tervezésnél, vagy az esőztető berendezésekkel folytatandó öntözőgazdálkodás üzemi számításainál az öntözött terület növényi táperőmérlegének a felállítása indokolt. 217
