Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások
Az alábbiakban egy egyszerű öntözött vetésforgó talaj tápanyagmérlegére adunk példát. Az alkalmazott vetésforgó a közismert norfolki négyes. A terület — a számítások megkönnyítése érdekében — 4 db 100 k. holdas táblára oszlik. A 400 k. holdas öntözött terület tápanyag mérlegének a tápanyagelvonásra, illetve a tápanyag bevételre vonatkozó adatait a 89. és 90. sz. táblázatok foglalják magukban. 89. táblázat Az .... öntözött területre szervestrágyázással bevitt növényi tápláló anyag A trágyázás körülírása Trágyamennyisig összesen 4 N P205 K20 kilogrammokban Istállótrágyázás 100 kai. hold á 200 q. (Az istállótrágya q-ként 0,52 kg N; 0,4 kg P2Ö2 ós 0,4 kg K20-t tartalmaz) 20 000 10 400 8 000 8 000 Évelő pillangós tarló feltörése 100 kát. hold (maximálisan 50 kg N-gyarapodást számítva kát. h-ként) Zöldtrágyázás, vagy más szerves- trágyázás a vetésforgóban nincs 5 000 — Talajba vitt növényi tápanyag összesen 15 400 8 000 8 000 A két táblázat adatainak összevetéséből megállapítható, hogy a vetésforgó növényei által a forgó teljes időtartama alatt a talajból elvont tápanyagmennyiség 21880 kg N 112600 kg P205 12965 kg K2 ugyanakkor a szerves- trágyázás által és visszapótolt tápanyagmennyiség 15 400 kg N 8 000 kg P205 8 000 kg K20 műtrágyázással pótlandó különbözet 6 480 kg N 3 200 kg P2Os 4 965 kg K20 Ami annyit jelent, hogy 25%-os (N) műtrágyából 259,2 q-t, 20%-os P2Os műtrágyából 163 q-t, 40%-os K»0 műtrágyából pedig 124,1 q-t kell évente kiadagolni a vetésforgó területén, ha nem 21K
