Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
2. Dr. Kecskés Sándor: Az erdő és árvizek (vízgazdálkodás) kapcsolatáról (Megnyitó)
KECSKÉS SÁNDOR AZ ERDŐ ÉS ÁRVIZEK (VÍZGAZDÁLKODÁS) KAPCSOLATÁRÓL A téma a természeti kömyezetfejlesztésben betöltött szerepe folytán az egész világon az érdekelt szakemberek gondolkodásának homlokterében áll. Az egyes vízgazdálkodási szakterületeken, pl. az erdőnek az árvízvédelemben már korábban felismert szerepe és gyakorlati eredményei mellett, mind nagyobb a jelentősége, de az erdőnek a vízgazdálkodás egyéb területeire gyakorolt hatása terén is. Az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi és gazdasági fejlődés követkéztében, a társadalom víz iránti és a vizek kártételei elleni igényei megnövekedtek mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Ez azt is jelentette, hogy e területen is újabb átfogó interdiszciplináris tudomány- területek kifejlődésének lehetünk tanúi. Ilyen értelemben az erdő a vízgazdálkodás több területéhez is kapcsolódik. Kiemelt jelentősége van tehát az erdőnek, mint művelési ágnak a víz- mennyiség megőrzésére, szabályozására, illetve a vízminőség javítására, de közismert a vízgazdálkodás egyes ágazatainak az erdőt érintő kedvező hatása is. Jelenleg Földünknek mintegy háromtizedét borítja erdő. A viszonylagosan nagyarányú kiterjedést a fa hosszú életkora is magyarázza. Kedvező klíma- viszonyok esetén a fa minden egyéb növénytársulásnál versenyképesebb. Az erdő a legstabilabb és magától megújulni képes vegetációs típus. A fás növényeknek megfelelő klímájú területeken — ha az ember az egyensúlyt meg nem zavarja — a vegetációfejlődés utolsó tagjaként meg is jelenik az erdő. A történelem folyamán sajnos az erdők irtását a termőterület növelő lehetőségének tekintették. Ahol az ember letelepedett pusztította a erdőt. Az erdőnek az emberiség fontos természeti kincsének megítélésében, a jövőben még döntőbb szerepet fog játszani a fatermelés; a társadalom figyelme azonban egyre inkább az erdőnek azokra a funkcióira és mellékhatásaira is irányul, amit összefoglaló módon Jóléti hatások”-nak szoktak nevezni. Az ember szempontjából az erdő valamennyi hatását nem lehet jólétinek minősíteni. A Jóléti hatások” elsősorban az erdőnek a vízgyűjtőegység vagy a táj vízháztartását előnyösen módosító hatásaira vezethetők 7
