Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

6. Dr. Járó Zoltán: Intercepció a gödöllői kultúrerdei ökoszisztémákban

Pogrebnjak, P. Sz. (1963) az erdőművelés könyvében az erdő és a víz kapcsolatának tárgyalása során külön fejezetben foglalkozik az intercepcióval és S.F. Morozovra hivatkozva, kiemeli, hogy „az erdei lombsátor védőszerepe következtében az erózió szempontjából veszélyes záporok ártalmatlan esőkké lesznek”. Az intercepció vizsgálatok eredményeit néhányan igyekeztek matematikailag megfogalmazni (Horton R.E., Delfs I. stb.), de inkább adatsorokat közölnek. Az erdészeti hidrológia, így a vízmérleg meghatározás, intercepció, stb. viszgálatok ökológiai jellegű, átfogó eredményeit a Koblenzben időszakosan megjelenő „Wald und Wasser” című folyóirat közli, de ezekből haazi viszonyok között főleg csak a módszertanok hasznosíthatók.

A lombkorona csapadékvisszatartása — intercepciója — nagyon sok tényezőtől függ. Ezek közül az időjárási és állományszerkezeti viszonyok a döntőek. A külföldi adatok a hazai, rendkívül változatos időjárási és állományviszonyokra alig adaptálhatók. A külföldi adatoknak használhatósága céljából a hesseni „Erdészeti Hidrológiai Intézettben kidolgozott, a fatermési táblákhoz hasonló, intercepciós táblázatokat összehasonlítottuk a gödöllői mért adatainkkal. Brechtei H. M. és Pavlov M.B. (1977) a Rajna- Majna tájban különböző korú (fiatal, középkorú, idős) és fafajú (tölgy, vöröstölgy, bükk, gyertyán, erdeifenyő, vörösfenyő, luc) állományokban két éven keresztül mérték az intercepciót. Az adatokat kiegyenlítették és kiszámították az 5-10-15-100 mm-es csapadékhoz tartozó intercepciót a vegetációs időben, (májustól szeptemberig) és a vegetációs időn Icívül (októbertől áprilisig) fafaj és korcsoport bontásban. A hesseni intercepciós mérések éveinek csapadéka (1968: 818,8 mm; 1969: 551,3 mm) eltér a gödöllőiektől, de nem túlzott mértékben, és az évi középhőmérséklet is hasonló. Az 1. táblázatban azoknak az állománytípusoknak a mért és a hesseni táblával számított értékeit hasonlítottuk össze, amelyeknek korcsoportjai megegyezőek. A hesseni táblákkal számított intercepció minden állománytípusnál sokkal nagyobb, mint a valóságban mért érték. Adódik ez abból, hogy a táblák szerint az 5 mm-nél kisebb csapdékot teljes egészében visszatartja a lomb; márpeidg Gödöllőn ezek vannak túlsúlyban. (2. táblázat). Az évi átlagos 87 csapadékos napból 50 napon keresztül 5 mm-nél kevesebb az eső. (A Gödöllői Arborétum éghajlati jellemzőit a 2. sz. táblázatban adjuk meg. (Magyarország éghajlati atlasza II. kötet 1967.)

A hazai intercepciós vizsgálatokat az 1960-as években kezdtük a Gödöllői Arborétumban. Az állandó mérések 1973 óta folynak három származék és tizenöt kultúrállomány típusban az ökoszisztéma vizsgálatok keretében. A lombkoronán áthulló csapadékot mérőhelyenként négy 0,2 m2-es mérőkádban fogjuk fel. A csapadékot egy meteorológiai törzsállomáson és kilenc, az intercepció mérőhelyekhez kapcsolt szabványos csapadékmérővel mériük

37