Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
4. Dr. Rácz József: Az erdő szerepe a vízgyűjtő területek vízháztartásában
A talajvíz párolgása (Pv) hasonlóan alakul. A talaj felszínén lefolyó (Ef) és a talajban leszivárgó (Et) hányadot az erdő vízként adja át a népgazdaságnak. Általában ez is harmada a lehulló csapadéknak. Az előbbiekből következik, hogy a csapadéknak a faállomány fatermeléséhez szükséges, valamint a felszínen és a forrásokon át lefolyó része az, amellyel az aktív vízgazdálkodás számolhat. Ez a vízmennyiség erdővel borított területen kedvezőbb, mint szabad területen. Igaz ugyanis, hogy erdőben a növényzet párologtatása nagyobb, de szabad területen lényegesen több víz párolog el a talaj felszínéről. A lehulló csapadéknak szabad területen 50, erdőben azonban csak 25-30 %-a nem hasznosítható népgazdasági szinten. A lehullott csapadékmennyiségnek tehát erdős takaró esetén kétharmadát, míg szabad területen legfeljebb felét hasznosíthatjuk. Az erdő az előzőekben ismertetett vízháztartása folytán sajátságosán befolyásolja a vízgyűjtőről lefolyó vízhozam nagyságát és vízmennyiséget. Az erdő a lefolyás intenzitását mérsékli és a lefolyást hányadot csökkenti. Képes nagy hevességű csapadékok visszatartására is, ha azok nem tartanak sokáig. Csehszlovák kutatók mérései szerint 67,3 mm lehullott csapadék erdővel borított területen 0,303 m3/sec, erdő nélküli területen pedig 3,405 3,405 m3/sec vízhozamot eredményezett [3]. A lefolyás mérséklése és a le- folyási hányad csökkentése azonban nagymértékben függ az állomány jellemzőitől. Az erdővel borított vízgyűjtőkről számlázó árvízi csúcsvízhozamokat általában 50-70 %-kal kisebbnek találták, mint az erdő nélküli vízgyűjtők esetében [4], Az USA-ban végzett hosszú időszakú vizsgálattal megállapították, hogy az erdő tarravágása kis csapadékú területeken 17 %-kal, nagy csapadékú területeken pedig több, mint 40 %-kal növelte az árvízhozamot [5], A Markó-féle vízmosással szabdalt területre kidolgozott vízhozam-számítási eljárása szerint az árvízhozam az alábbi összefüggés szerint alakul [6]: N01% - 4i% F E F + E ahol: NOj% űl% F E — 1 %-os valószínűségű árvízhozam (m3/s), — 1 %-os valószínűségű fajlagos árvízhozam (m3/s/km2), — vízgyűjtő területe (km2), — vízgyűjtő erdővel borított területe (km2). 26
