Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
4. Dr. Rácz József: Az erdő szerepe a vízgyűjtő területek vízháztartásában
Ha a vízgyűjtőt erdő borítja, a vízhozam 50 %-ra csökken. A kis vízfolyások mértékadó nagyvízhozama Markó szerint [6]: N03% a aFh T ahol: N03% — 3 %-os valószínűségű árvízhozam (m3/s), a — lefolyási tényező, F — vízgyűjtő terület nagysága (m2), h — csapadék magassága (m), T — lefolyási idő (s). Fh Az értékét tekintsük állandónak és csak az a lefolyási tényező nagyságát vizsgáljuk meg, mely három részből tevődik össze: CL - CLj + 0-2 ^ Cl^ ahol: aj - a lejtési viszonyoktól függő tényező, pl. 11 % és 35 % között 0,06, aj - a talaj áteresztő képességének tényezője, pl. áteresztő talaj esetén 0,03, a3 - a növénytakaró tényezője, pl. legelő esetén 0,08, zárt erdőben 0,01 Legelő esetén: a = 0,06 + 0,03 + 0,08 = 0,17 Erdőben: a =0,06 + 0,03 + 0,01 =0,10 Tehát legelőnél 70 %-kal nagyobb vízhozammal kell számolni. A kisebb vízhozam jelentős mértékben csökkenti az ármentesítő létesítmény méreteit és a létesítés költségeit. Az erdő a lefolyást időben széthúzza (késlelteti), mert az eső kezdetben az állományt nedvesíti be, illetve nagy hányad szivárog a talajba és csak azután jut a talajfelszínre. Ez az ár hullám ellaposodását eredményezi. A hosszú kisvízi időszakban az erdei vízgyűjtőről magasabb vízhozam érkezik, A hosszú kisvizi időszakban az erdei vízgyűjtőről magasabb vízhozam érkezik, ami kiegyensúlyozottabb vízgazdálkodást eredményez [3] [4], Az erdőtalaj a vízből kiszűri a hordalékot, valamint az egyéb szennyező anyagokat és a legfinomabb, egészséges ivóvizet biztosítja. Ez a nagyobb települések környékén lévő erdők létjogosultságát emeli ki. A talaj felszínén érkező és az erdőtalajba beszivárogtatott víz a hordalékon 27
