Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

3. Dr. Madas András: Az erdőgazdálkodás hatása és jelentősége az árvizek kialakulására

7. táblázat. A talaj közepes víztartalma fedetlen terület, nyír és bükk alatt (Heinrich után)

A talaj mélység (cm) Víztartalom (%)

Fedetlen terület

Nyír

Bükk

0-10

7,8

4,9

4,8

10-20

8,8

5,8

5,6

20-30

8,5

5,9

5,8

30-40

8,0

6,4

6,1

50-60

8,5

6,3

5,9

70-80

8,2

6,9

5,4

90-100

8,5

7,0

5,9

8. táblázat. 2.3. A felszín és felszín alatti vizelfolyás A vizelfolyás a csapadék %-ában (Molcsanov után)

Erdősültség 0 10 20 30 40 60 100 %

Lefolyási tényező 42 36 33 30 26 21 18 %

Azt a hidrológiai hátrányt, hogy az erdő vízszolgáltatása összesen kisebb, kiegyensúlyozza az a jelentős előny, hogy a vizelfolyás az erdő víztároló képessége következtében egyenletesebb. Ez az előny különösen árvizek esetén jelentkezik; ezek ellen az erdő jelentős védelmet nyújthat. Amíg a rövid de nagytömegű esőt a sűrű mezőgazdasági növénytakaró is felfoghatja, tartós esőzés esetén csak az erdő fékezheti, az árvizek nagyságát. Fokozott mértékben vonatkozik ez a hegy- és dombvidéki területekre, hirtelen hóolvadás esetére. Ha a dombvidéken, fedetlen területeken a nagyobb hóesést erősebb fagy előzte meg, a hirtelen hóolvadás esetén a teljes vízmennyisée a talajba szivárgás nélkül az alsóbb területekre zúdul. Az erdők alatt ritkább esetben következik be ez a helyzet - az erdőtalaj ritkábban fagy le — és itt még hirtelen hóolvadás esetén is képes a víz egy része a talajba szivárogni.

19