Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
3. Dr. Madas András: Az erdőgazdálkodás hatása és jelentősége az árvizek kialakulására
Egy összevontabb összeállításban az alábbi adatokat kapjuk: A vízháztartás elemei Csapadék Ebből: kipárolgás lefolyás Erdősült terület 100% 52% 48% Fedetlen terület 150% 42% 58% Az erdőterületek tehát több vizet párologtatnak el, mint a fedetlen terület. Ezért az olyan térségekben, ahol a csapadék kevés, az erózióveszély kicsi, a vízhiány nagy, az erdőket eltávolítják, hogy a lehulló csapadék minél nagyobb részét hasznosíthassák. Az USA egyes vidékein vegyszerekkel szorítják vissza az erdőt a vízgyűjtőről a csapadék maximális hasznosítása érdekében. Olyan térségekben, ahol a lehulló csapadék mennyisége viszonylag nagy, időben egyenetlen, a domborzati viszonyok és egyéb tényezők a lefolyó vízmennyiség csökkentését teszik szükségessé, az erdők jelenléte és növelése kedvező hatású. A vízháztartást az alábbi képlettel számolják: CS = P + E + (K-I) ahol: CS = csapadék P = párolgás (intercepció, evaporáció, transzspiráció) E = elfolyás (felszíni, felszínalatti) K = vízkészletnövelés (felszínalatti) I = vízigénybevétel (felszínalatti vízkészletből) K-I = felszínalatti vízkészletek változása Vizsgáljuk meg röviden a vízháztartás legfontosabb elemeit! 2.1. A csapadék nagymértékben függ konstans, elsősorban földrajzi tényezőktől, mint azt az előzőekben már láttuk. 2.2. A párolgást befolyásoló legfontosabb tényezők: Az összes párolgás = evaporáció (a talaj passzív párolgása) + transpiráció a növényzet aktív párolgása) + intercepció (a növényzet és a talajfelület által visszatartott csapadék passzív párolgása. — A levegő páratelitettségi hiánya, ami a tényleges páratartalom és a páratelitettség közötti különbség. — A sugárzás, a vízfelületek felmelegedési foka. Az évente érkező napenergia mennyiségének (1340.10^ cal) egynegyed részét a víz elpárologtatása veszi igénybe (1 g víz elpárologtatásához 580—600 cal energia szükséges.) — A szél, tehát a levegő mozgásának sebessége. 15
