Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
3. Dr. Madas András: Az erdőgazdálkodás hatása és jelentősége az árvizek kialakulására
2. táblázat A csapadék és az erdőformációk összefüggései Északi szélesség Éghajlat Csapadék Növényzet 0-10° egyenlítői 1600-1700 trópusi esőerdők 15-20° trópusi; száraz 800-900 trópusi nedves lombos erdők, száraz erdők 30-40° szubtrópusi mediterrán 460-510 keménylombos erdők 50-60° 60-70° mérsékelt boreális 440-480 210-440 lombos erdők fenyőerdők A nagy éghajlati övezeteken belül az egyes erdőformációk összetételét, szerkezetét elsősorban víztényező szabja meg. Emellett a többi éghajlati tényező, mint hőmérséklet, fény, szél szintén jelentős szerepet játszanak a növénytakaró kialakulásában, elsősorban az átmeneti formák és változatok kialakításában. A csapadék nagysága, annak az eloszlása a Föld felszínén egyben meghatározza az erdők potenciális létezésének határait is. Ezzel egyben ismételten megerősítjük, hogy a Föld felületein fellelhető éghajlati különbségek elsősorban a földrajzi szélességtől, a tenger és szárazföld egymáshoz viszonyított helyzetétől és a tengerszint feletti magasságtól függenek. Egyértelmű vizsgálatokkal ezideig még nem sikerült bizonyítani, hogy az erdők jelenléte, vagy hiánya a makroklíma alakulást befolyásolná, különösen a csapadék nagyságát illetően. (2) Az erdő vízfogyasztása A párolgás az évi csapadék %-ában. Csupasz föld 30 % Gabona 40 % Kapás növények 45 % Évelő növények 65 % Lucfenyő 70% Nyílt vízfelület 75% Mocsaras rétek 100 % 14
