Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
16. Hibbey Albert: Mit vár a vízügy az erdészettől az árvizek megelőzése és a károk mérséklése terén
hogy 1970-ben a Szamos-Túr-Kraszna áradáskor két kiváló, a helyzettel ismerős vízügyi mérnök javasolta vésztárolóként való hasznosítását. összehasonlításként megemlítem, hogy a Tiszába torkolló összes folyók vízgyűjtőjén jelenleg Erdélyben 141,8 millió m3 (terv 397 m.rn3) Kárpátalján <teiv 575,9 m.m3) Ung-Sajó térségben 659,0 (terv 411 m.m ) összesen 800,8 millió m3 kiépítés, (terv 1383,9 m.m3) víztároló van. Nálunk Kisköre 262,0 millió m3-es, illetőleg végleges kiépítése esetén 400 millió m3 -es tároló terével lehet számolni. A Tisza eredeti meder hossza a befejezett 114 átvágás köv.-ben jelenleg a rövidülés 1419 km volt (1960) 965 km 454 km A Tisza eredeti teljes hossza jelenlegi határainkon belül 1000 km a valóságos hossza napjainkban 5 70 km a lerövidülés 430 km Az ártér területe mintegy l millió ha volt a hullámtér napjainkban kb. 70 ezer ha a csökkenés 930 ezer ha Mindezek a változtatások azt eredményezik, hogy az árhullám levonulási ideje 15-30 napról, 6-14 napra csökkent! Belejátszik ennek az adatnak a kialakulásába, hogy az országosan kiépített mintegy 39,000 km hosszú csatorna hálózaton a belvizek levezetésének ideje is a felére csökkent. Az árvízi helyzetet befolyásoló tényezők módosulásának következményeképpen előidézett változást hűen tükrözi a tiszai töltések méreteinek, az észlelt legnagyobb vizek értékének folyamatos és jelentős növekedése. Ugyanarról a területről származó közel azonos .átlagos csapadék okozta árvíz ellen pl. Csongrádnál 1850-ben m = 20 m 1976-banm = 7-8 m L = 11,8 m L= 60-70 m T = 13,8 m2 T = 200-210 m2 méretű töltés szükséges. (15-16-szoros!) 138