Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
16. Hibbey Albert: Mit vár a vízügy az erdészettől az árvizek megelőzése és a károk mérséklése terén
Az észlelt legnagyobb víz ugyancsak Csongrádnál mért értéke 1930-ban 610 1976-ban 960, +350 mm! Véleményem szerint a szabályozás és vízrendezés újabb területekre várható kiteijesztésével a töltés méret és a legnagyobb víz értéken további növekedésével kell még egy ideig számolni! Ezt igazolják a Körösökön az árvíz után megkezdett nagyarányú töltés erősítési munkák. Nyugvópontra akkor lehet számítani, ha a kiiktatott tényezők (term, tárolók, meder csökkentés, stb.) következtében beállott változásokat a mellékfolyók felső szakaszán épített és összehangoltan kezelt tárolókkal kiegyenlítik. Nem szeretném, ha bárki is azt feltételezné fenti okfejtésem és a felsorolt adatok alapján, hogy a korábbi és ez évi árvizek gyakoriságának, tartamosságának, mértékének és kártételének csökkentését, megszüntetését a legalább 100-150 évvel ezelőtti állapot visszaállításával gondolom megoldani, vagy az időközben elvégzett és fent felsorolt ármentesítési-, mederszabályozási munkát teljesen hibásnak vagy fölöslegesnek tartom. Mindez távol áll tőlem A fenti adatok ismertetésével az a célom egyrészt, hogy felhívjam az illetékesek figyelmét, mennyi kárt okoz csak a pillanatnyi érdekeket szolgáló és a természet rendjét semmibe vevő, a következményekkel nem számoló beavatkozás. Másrészt, hogy a munkálatokat napjainkban és a jövőben a múltban tapasztaltak hasznosításával végezzék. Szükség van erre, mert sajnos jelenleg is, nap mint nap észlelhetjük, hogy nemcsak a bányászat, a gyáripar, a közlekedés, a nagyvárosi telepítés, de még a természettel a legszorosabb kapcsolatban levő egyre több ágazat, a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, víz- erdő- és vadgazdálkodás is mind rendszeresebben alkalmazza gazdálkodásának folyamatosságát, eredményességét, létét veszélyeztető természettani és műszaki megoldások és eljárások egész sorát. Semmi sem mentesíthet pedig egyetlen termelő ágazatot sem az alól, hogy ne csak szorosan a megoldást, az eljárást kísérletezzék ki, hanem egyidejűleg derítsék fel azok várható összes kínos következményét, sőt azok megelőzésének, megszűntetésének, csökkentésének módiát is. Még mindig sokkal célravezetőbb és gazdaságosabb akár több évi munkával is, megfelelő eljárást ki kísérletezni, mint az adott feladat elvégzésére gazdasági avagy egyéb kényszerűségből alkalmazott helytelen kivitelezési mód káros következményének csak elvétve teljes értékű helyreállítását sokkal több költséggel és munkával utólag megkísérelni. Ennél is nagyobb felelőtlenség az ismert eredményes, esetleg kötelezően is előírt eljárások (füstszűrő, derítő berendezés, vadriasztó, rézsű-védelem stb.) rendszertelen alkalmazása, vagy teljes mellőzése. 139
