Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
13. Dr. Szodfridt István–Shawky Abdelaziz Shams—El Di: Vízrendezések hatása az erdőkre a Duna-Tisza közi homokságon
SZODFRIDTISTVÁN-SNA WKY ABDELAZIZ SHAMS-EL DIN VÍZRENDEZÉSEK HÁTASA AZ ERDŐKRE a DUNA —TISZA —KÖZI HOMOKSÁGON A Duna-Tisza közi homokhátságon végrehajtott vízrendezés jelentős történeti múltra tekinthet vissza. Buzecky—Zsuffa összeállítása szerint (1979) az első próbálkozásokat Klassz Márton „császári főmérnök” végezte, amikor 1859-ben tervet készített az addig mocsaras, belvizekben bővelkedő, ezért a mezőgazdasági termesztést jelentősen fékező felesleges vizek elvezetésére. A kezdetben nagy lendülettel indult, majd pénzhiány miatt gyorsan megfeneklett munkákat 1909-ben kezdték újra, amikor a Pest-Vármegyei Duna- völgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat megalakult. Különféle háborús események megint nehézségeket okoztak, ezért a bblvízrendezés legfontosabb ütőere, a Dunavölgyi főcsatorna (vagy ahogy a népnyelv találóan elnevezte: átokcsatorna), építése már a jelen század huszas éveire tolódott át, műtárgyainak építése még a negyvenes években is folytatódott. Újabb fejlemény volt a VIZITERV ötvenes években készített tervvázlata, amely több variánst tartalmazott. Ezek részletezésével nem szeretnénk foglalkozni, ezért csupán azt hadd jegyezzük-meg, később újabb VIZITERV készítette terv készült, amelyet a hatvanas évek közepétől fokozatosan megvalósítottak. Ily módon állt elő a jelenlegi állapot. A vízrendezés erősen érintette az erdőket, hiszen az erdős-sztyepp klímában természetesen megtelepült erdők alapvető éltetőeleme éppen a hiányos csapadékot kiegészítő, alulról érkező vízforrás. Ez volt az alapja a tájra jellemző tölgyesek létének és más talajvízhez kötött fafajból álló erdőnek. Az elmúlt évtizedekben a talajvíz jelentős süllyedésével kellett találkoznunk, ennek következménye az, hogy őshonosnak tekinthető és közeli talajvízszintet nélkülözni nem tudó fafajok fokozatosan háttérbe szorultak felújításuk eredeti helyükön mesterségesen már aligha megvalósítható, természetesen pedig legjobb esetben saijról újíthatók. A korábban felszínig vízzel telített és tocsogós felszínt eredményező talajvízállapot kedvező magágyat teremtett a tájon őshonos fehér- és szürkenyámak, jó lehetőséget teremtett a kocsányos tölgynek, azonban a leszállított vízszint ezeket az adottságokat 113
