Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
12. Dr. Gál János: Hullámtéri és véderők szerepe az árvizek lefolyása során
ágas fa- és cserjefajokat telepítünk. Erre a célra a bokor- és faalakú fűzek felelnék meg leginkább. A hullámtéri véderdőben minden erdészeti tevékenységet az árvízvédelmi biztonság figyelembevételével szabad csak folytatni. Ezért az erdőfelújítást és rőzsetermelést úgy kell végezni, hogy ne legyenek hullámverésnek kitett, a folyó felé nyitott hosszú töltésszakaszok. Ezért, ha a véderdőhöz nem csatlakozik gazdasági erdő, a véghasználati fakitermelést, erdőfelújítást, ill, rőzsetermelés 1 km-nél hosszabb szakaszon egyidejűleg nem szabad elvégezni. Ugyancsak nem engedélyezhető a véderdő és a vele közvetlenül határos gazdasági erdő egyidejű letermelése sem. A véghasználati fakitermelés során a tüskök kiszedését és letemetését a tereprendezéssel egyidőben a töltés és a hozzá csatlakozó védősáv károsítása nélkül kell végrehajtani. Az újraerdősítést a véghasználati fakitermelés után, amennyiben nincs szükség terep-, ül. vízrendezésre, azonnal el kell végezni. Fontos követelmény, hogy a hullámtéri véderdőkben az árvízvédelmi tervekben előírt helyeken a Műszaki Irányelvekben (MI-10 256-80) meghatározott szélességű és elrendezésű hajózási nyiladékokat kell hagyni. Különös figyelmet kell fordítani a hullámtéri véderdő egészségügyi állapotára is. A mechanikai, biológiai és egyéb károsodások esetén a károsodást követő időszakban végre kell hajtani az ún. egészségügyi fakitermelést, mivel a károsodott fák a megmaradó állományra nagy veszélyt jelentenek. 50 %-os- nál nagyobb károsodás esetén vizsgálni kell, nem célszerűbb-e az állomány letermelése és gyors felújítása. Még a hullámtéri véderdők által elfoglalt területeken is fordítsunk nagy figyelmet az egyedi természeti értékek, a ritka, genetikailag értékes fa- és cserjefajok védelmére (pl. különleges formájú őshonos fehér-, feketenyár, fűz, tölgy stb. fákra). Ezek védelmét és fenntartását úgy kell biztosítani, hogy azokat üzemtervi nyüvántartásba véve rendszeresen ellenőriztessük. A védöhatás kifejtésében különös szerepe van az állomány szegélynek. Azon túlmenően, hogy a telepítéskor a hullámzást jól csillapító fa- és cserjefajokat ültetünk, szükséges az állomány szegély 2-3 évenkénti felülvizsgálata , és a szükséges szerkezet átalakítási beavatkozások elvégzése. Ennek során a túlnőtt cserjéket visszavágjuk, a mechanikaüag sérült, elpusztult, beteg fa- és cserjeegyedeket eltávolítjuk. 104
