Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
3. Terepi vizsgálatok
Láptalajok minősítésekor a következőket kell megállapítani: — a tőzeg fajtáját, a felismerhető, megkövesedett növényi maradványok alapján; — a tőzeg lebomlási fokát nyírási próbával; — az ásványi szennyeződéseket, rétegeket, fedőrétegeket, ezek szem- csézetét (homok, vályog, agyag, mész); — az ásványi altalaj fajtáját, típusát, vízáteresztő képességét, a réteg tömörségét. Lápokon, vízben gazdag tőzegben előnyösen használható a kamrás fúró. Biztosítékot ad arra vonatkozóan, hogy a vett talajminták ténylegesen a kívánt mélységből származnak (1. a 3.1. ábrát). A tőzeg fajtáját a felismerhető, megkövesedett növényi maradványokból határozhatjuk meg, pl. sás-, lombos-, mohatőzeg stb. A tőzeg fajtájának a megállapításakor fontos a bomlási fok (H humusztartalom) megítélése, mivel ez nagy jelentőségű a fizikai tulajdonságok szempontjából (vízáteresztő képesség, vízkötés, ülepedés). Ezért a tőzegre vonatkozó adatok a 3.3.2. Láptalajok 3.3. táblázat.Nedves tőzeg bomlási fokának megállapítása nyomáspróbával (DIN 19 682) Bomlási állapot Növényi részek a tőzegben Ismertető jegyek minősítése jele sajtolás eredménye maradék Alig bomlott Gyengén bomlott H 1-2 H 3-4 Felismerhető Tiszta víz Zavaros víz Nem kásás Mérsékelten bomlott H 5-6 Kevésbé felismerhető Erősen zavaros víz 1/3 részben tőzeget tartalmaz Kásás Erősen bomlott H 7-8 Alig ismerhető fel Igen erősen zavaros víz, 2/3 részben tőzeget tartalmaz Csak az ellenállóbb növényi maradékok Majdnem teljesen lebomlott H 9-10 Már nem ismerhető fel Vizes kásás, majdnem a teljes tőzegmennyiséget tartalmazza Alig van maradvány Megjegyzés: Erősen kiszáradt tőzeg esetén a bomlási fokot a látható növénymaradványok részaránya alapján határozzuk meg. 54
