Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
3. Terepi vizsgálatok
bomlási fok megadása nélkül gyakorlatilag értéktelenek. A tőzeg bomlási fokát a helyszínen úgy becsüljük, hogy kezünkben szétnyomjuk a mintát, majd megfigyeljük a kisajtolt részt és a sajtolási maradékot (3.3. táblázat). Egy példával tesszük érthetővé a helyszíni vizsgálat alapján adott minősítés értékét (3.7. ábra). A láp alatt kiemelkedő ásványi eredetű dombok húzódnak, amelyeken megkövesedett fatönkök találhatók. Ezek és a kis mélységben elhelyezkedő fenyőláptőzeg kemény famaradványai ülepedés következtében (1. a 3.3. ábrát) hamarosan áttörik a lápfelszint. A vázolt körülmények mindennemű mezőgazdasági hasznosítást megkérdőjeleznek vagy nagy művelési költségeket jelentenek. A talajcsövek lerakása a kemény famaradványok miatt költséges volna, a csőnélküli víz- elvezetés kiépítése viszont lehetetlen. 3.4. Talajvíz, pangóvíz, kötött víz Minden fúráskor vagy ásáskor figyelni kell a megjelenő víz fajtájára, mennyiségére és mélységére. Fontos az első szabad vízkiszivárgás, amely vagy a kiemelt talajból (mintából), vagy a talaj szelvényből ered (3.8. ábra). Azt mutatja, hogy milyen mélységben található a talajvíz vagy a pangóvíz (Feich- tinger, 1970.). Abban az esetben, ha kézi fúróval állékony talajban fúrunk a talajvízszint alatt, akkor (többnyire) víz található a fúrólyukban és a kivett minta kívül nedves. A talajminta széttörésével megállapítható a talajban levő víz fajtája (1. a 3.8. ábrát). Amennyiben erősen tör fel a fúrólyukban a víz, el 55 3.7. ábra. A tőzegfajtákat feltűntető A-B metszet a 3.2. ábrához, jelmagyarázatot 1. a 2.9. ábrán (Baden-Eggelsmann, 1958.)
