Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

3. Terepi vizsgálatok

kedési létesítményekről, a beépítésről, a talaj hasznosításáról, a feltárásokról (bányák, meredek rézsűk) stb. Az NSZK-ban a lápvidékeken a topográfiai térképek magasság adatai - amelyek jórészt a századforduló idejéből származnak — általában nem felelnek meg a valóságnak. Mind ez ideig alig helyesbítették a magassági adatokat. Egy terület áramlási (elsősorban talajvíz áramlási) viszonyairól a rétegvonalás térkép és a vízszintekből szerkesztett hidrológiai térképek elemzésével kaphatunk képet (Brenner-Höltl, 1977- 78.).

Amennyiben lehetséges (előzőleg) a következő egyéb térképeket kell megnéznünk: talajtérképeket, (különböző léptékűeket), geológiai térképeket, erdőtérképet, légifényképeket, hidrogeológiai térképeket stb. (A tartományi geológiai hivatalok — Alsó Szászországban á Talajkutatási Tartományi. Hivatal — adnak tájékoztatást a meglevő térképekről.)

Az NSZK számos területére rendelkezésre áll az 1:5000 léptékű alaptérkép. Kétszínnyomásban feketék: az alapvonalak (birtokhatárok, utak, épületek, vizek stb.), a háromszögelési és szintezési pontok és a vizek magassági adatai; barnák: a szintvonalak, a szintvonalak és a magassági pontok számai. A szintvonalak olyan pontosak, hogy műveléstechnikai célokra nagyobb léptékben helyszínrajzra is átvihetők. Bajorországban és Württen- bergben 1:5000 és 1:2500 léptékű hegy- és vízrajztérképek is készültek (Heissler, 1968.). Az illetékes térképészeti hivatalok felvilágosítást adnak, hogy melyik térképlapok vannnak meg és vásárolhatók meg.

Amennyiben nincs meg az alaptérkép, akkor a kataszteri térképekhez folyamodnak. Ezek léptéke 1:500-tól 1:5000-ig terjedhet. Tartalmazzák az alapvonalakat (utak, vizek, épületek stb.), valamint a telkeket, számaikat, birtokhatárokat, gyakran művelés kódját és a talajminősítést (bonítást). A feltűntetett vízfolyások már gyakran nem egyeznek meg a jelenlegi természetes helyzettel, mivel helyük állandóan változik. A térképek a Kataszteri Hivataloknál vásárolhatók meg. Műveléstechnikai célokra, tekintettel a magassági viszonyokra, a kataszteri térképet ki kell egészíteni szintezéssel (magasságmérés eredményeivel). Amennyiben egy adott földterületre kataszteri térkép sem létezik, akkor mind alapvonalak, mind magasságvonalak szempontjából fel kell mérni. Az alap- és magasságmérést (szintezést) itt részleteiben nem tárgyalhatjuk. Csupán a gyakorlati igényeket kieglégítő Földmérés c. könyv I. részére (Volquardts, 1962—63.) utalunk, amely leírja a földmérést és az ahhoz szükséges eszközöket.

Nagyméretű, nehezen hozzáférhető területeken (pl. mocsarak vagy a fejlődő országok egyes területe) ajánlatos légifényképezést (légi fotogrammetriát) végezni. A sztereo képmérés segítségével a terület helyszínrajzát és magassági viszonyait is gyorsan pontosan és olcsón felmérhetjük (Lehmann, 1966.).

A légi fényképen a növénytakarón és a talajtípusok eltérő tónusain

47