Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
2. Víz és talaj
2.2. táblázat. A legfontosabb talajszintek, jelzéseik és ismertetőjegyeik Jelzés Magyarázat Szín, ismertetőjegy A A szelvényben képződött legfelső humuszos szint A laza humusz miatt sötét színű E Eluviális, kilúgozott szint (agyagban, vasban szegény) Podzolos, szürke B Feldúsult illuviális szint (agyag-, Szürke, (vöröses)barna, sötét, vas- és humuszlerakódás) ± tömörödött C Alapkőzet, amelyből a talaj képződött Kőzettől függő D C alatti kőzet, nem számítjuk a talajhoz Kőzettől függő, ± mállott G Talajvíz által befolyásolt szint (G glej vagy talajvíz) G0 Oxidációs szint (talajvíz ingadozási tartománya, oxigén hatás) Túlnyomórészt rozsdaszínű, Gr Redukciós szint (állandóan talajvíz alatt áll, oxigénben szegény) Szürke, zöld, kék S Pangóvíz által befolyásolt szint Sw Pangóvizet elvezető réteg Túlnyomórészt szürke Sd Pangóvizes talajréteg talprétege Márványos rozsdaszínű p Agyagos, képlékeny szint (agyag Ha nedves duzzadt, tömör; görögül pelos) ha száraz repedezett K Mocsarak törési szintje Sötétszürke, tömör M Kolluviális (erózió hatására áthelyeződött) szint (vándorolni latinul migrare) Kiindulási anyagtól függ Z Szikes szint Világostól fehérig, kérges R Meliorációs beavatkozás hatására keletkezett mesterséges szint (R rigolírozás) Anyagtól és munkától függő T Tőzeg Bomlási állapottól és oxidációtól függően világosbarnától feketéig Megjegyzés: A magyar gyakorlat az A, B és C jelzést alkalmazza, és a két felső szintet indexbe írt számozással bontja tovább. A csernozjomtalajokra a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező morzsalékos szerkezet kialakulása jellemző. A humuszosodás a füves növényzet talajbajutása utáni biológiai bomlással jött létre. A kilúgozás során szénsavas mész oldódik ki a felső talajszintből. Agyagbemosódás a csernozjomtalajban ritka, jellemző viszont a szénsavas mész fluktuálása. Sófelhalmozódás a mélyebb szintekben következhet be és előfordulhat a 32
