Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
2. Víz és talaj
2.1. táblázat. Néhány NSZK-beli és magyarországi vízgyűjtő terület éves vízmérlege Vízgyűjtő neve Csapadék Párolgás Lefolyás mm Német Szövetségi Köztársaság Spree 645 455 190 Felső Ems 730 455 275 Neckar 845 545 300 Isar 1070 490 580 Magyarország Mirhó-Gyolcs 525 485 40 A párolgási értékek ingadozásának intervalluma sokkal kisebb, mint a csapadéké és a lefolyásé, mint ahogyan ezt négy folyó (Spee, Felső Ems, Neckar, Isar) vízgyűjtő területének vízháztartási adatai bizonyítják (2.1. táblázat). Ezzel megmutattuk azt is, hogy bizonyos területen a lefolyást és ezzel a víztelenítési ill. a talaj csövezési igényt túlnyomórészt a csapadék befolyásolja. A Rajna középső szakaszán azonban (Koblenznél), Pfalzban, Hessen- ben, Frankenben és másutt, valamint elteijedten az NSZK középső részén is vannak olyan viszonylag száraz területek, ahol az éves csapadék 550 mm körüli vagy ennél kisebb. Ezeken vagy hasonló területeken ajánlatos elvégezni az előzőekben említett C - P = L számítást a 2.1. ábra segítségével. A területek vízmérlegének azonban nemcsak az éves értéke fontos. A vízmérleg periodikus változása sokkal több tájékoztatást nyújt. Ebből a célból egészítsük ki az egyenletet a talaj vízkészletének változását kifejező tagokkal: M (maradvány); S (szükséglet). Az egyenlet a következőképpen alakul: C = L + P +(M-S) ahol tehát C a csapadék, mm; L a lefolyás, mm; P a párolgás, mm; M a maradvány, mm; S a szükséglet, mm. A három vízgyűjtő terület vízmérlegének hónapos átlagértékein (az NSZK középső, nyugati és délnyugati részén)jól felismerhető a csapadék és a párolgás ingadozásának a lefolyásra és a talaj vízkészletére, a talajvízre gyakorolt hatása (2.2. ábra). A téli kisebb párolgási érték hatására a felesleges csapadék a lefolyást, és vele egyidejűleg a talaj nedvességét, valamint a talajvizet növeli. A tavaszi és nyári növekvő párolgás hatására csökken a lefolyás és a talaj vízkészlete. Az éghajlat változásának függvényében a csapadék és a lefolyás keletről nyugatra haladva nő (1. a 2.1. táblázatot), hatását mindkettő a talaj típusától és szerkezetétől függően különféleképpen fejti ki.
