Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek

A víz a terepen esésirányban (a szintvonalra merőlegesen) folyik, a keresztdrének felfogják a felszínen és a felszín alatt mozgó vizet. A hosszirányú talaj csövek hatása — mivel a víz velük párhuzamosan áramlik — korlátozott, és a laza drénárokban ráadásul erózió következhet be.

A szívók felső végeivel a hozzájuk képest keresztirányban fekvő szívókat fél dréntávolságnyira (L/2, növekvő lejtés esetén Lj3) közelítjük meg. Az övdréneket, amelyek a határvonallal párhuzamosan futnak, fél szívótávolságnyira, mélyárkok esetében a rézsűtalptól teljes dréntávolságra vezetjük. Határkövek közelében egy méternél nagyobb távolságot kell tartanunk.

A szívók tervezésének alapelveit a 7.4. táblázat tartalmazza.

A szívómélység megválasztásakor figyelemmel kell lennünk a terület talajára, az éghajlatra, .valamint a termeszteni kívánt növényekre. A mező- gazdasági hasznosítás lehetséges változásait is tekintetbe kell venni (7.3.1. pont).

Mezőgazdaságilag művelt (szántó) ásványi talajon a következő szívóelhelyezési lehetőségek vannak (Uhden, 1964.):

a) Nagyon magasan elhelyezett szívók (í ^ 0,7 m):

— kis részterületeken, ahol a befogadóhoz való csatlakozás lehetősége kedvezőtlen;

— iszapon vagy folyami homokon, ha ezek vastagabb rétegbe települtek.

b) Magasan elhelyezett szívók (t = 0,8...0,9 m);

— csekély vízáteresztő képességű talajban (kötött vizes talajban);

— iszapon vagy folyami homokon, ha ezek vastagabb rétegbe települtek;

— csekély vízáteresztő képességű talajokban, ha vastagabb rétegbe települtek (pangóvizes talajok).

c) Közepes szinten elhelyezett szívók (t = 1,0...1,2 m);

— közepes vízáteresztő képességű talajon.

d) Mélyen elhelyezett szívók (t = 1,3...1,5 m);

— mély, alapkőzetű tápanyagban és mészben gazdag talajokon;

— jó vízáteresztő rétegekben, ha ezek vastagabb rétegben települtek;

— mélygyökerű növények telepítésekor (pl. lucerna, répa, repce).

e) Nagyon mélyen elhelyezett szívók (t = 1,5... 1,8 m);

— komló telepítése esetén. •

• A magyarországi gyakorlatban a drénszívók minimális fektetési mélysége 0,8 m. A talajnedvesség-szabályozáshoz (a könyv fogalmi rendszere szerint a kötött vizes és a pangóvizes területeken) sekély drénezést (0,8...1,3 m mélységű) alkalmazunk. Általában ez a-megoldás a hazai

160