Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek

7.4. táblázat. Szívók tervezésének alapelvei (DIN 1185) Tervezési jellemzők Talajcső Cső nélküli drén és réseit dréncső ásványi talajban láp­talajban ásványi talajban láp­talajban Minimális lejtés, /mjn, % 0,3* 0,3* 0,1** 0,1** Megkívánt lejtés, /0pt> % 1...3 0,3...0,5 1 0,3...0,5 Maximális lejtés, /max, % Legnagyobb hossz, /max, rn 8 1 3 1- keresztdrén- hosszirányú talaj cső és feliszapolódási veszély 200 150 100 120 esetén 150 150 100 120- feltöltődött területeken 150­­­Legkisebb névleges átmérő NÁ 50 NÁ 50 NÁ 80­Nyomófejátmérő, mm Drénmélység, t, m - csekély áteresztő képességű 100 120 talajban 0,8...1 0,9 0,5...0,6 1,2...0,9***- áteresztő talajban- feltöltődött talajban 1.1,2 1,2 — 1,3 tábla szélén 0,7­­­tábla közepén - különleges kultúrák esetén Vízbelépőnyílások min. felülete, cm’lm U Esetenként n a gyökérzetne agy mélység, k megfelelően- égetett agyag cső 8 8­­- műanyag cső 8 8 — Megjegyzések: * Mesterséges lejtés Megjegyzések: * Mesterséges lejtés esetén 0,1 %-ig megengedett, kivételt képeznek azonban az iszpos és vastartalmú talajok. **20 m-es hosszokon kivételképen 0 % is megengedett. *** A láp várható süllyedésének figyelembevételével. láptalajok talaj csövezése esetén is. A közepes mélységű talaj csövezést (lß...1,8 m) dombvidéki vízrendezési problémák megoldásakor, vagy laza fedőrétegű talajon talajvízszint-szabályozás esetén alkalmazzák. Az ún. mélydrénezés (> 1,8 m) lenne hivatva a mélyebb talajvizek szabályozására, ilyen rendszerek azonban hazánkban perifériális jelentőségűek. 161

Next

/
Thumbnails
Contents