Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek

7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek

A talajcsövezési terv tényleges kidolgozásának megkezdése előtt a talajtani, hidrológiai és terepvizsgálat alapján (3. fejezet) nagy vonalakban ki kell jelölni, hogy melyik részterületen, milyen talajcsövezési módszert követünk (4. fejezet). A terv készítése során a következő adatokra támaszkodhatunk:

— topográfiai térkép (1:25 000 méretarányú);

— magassági ordinátákkal és szintvonalakkal elkészített helyszínrajz, (lápterületeken az ásványi altalajra vonatkozóan is,3.2. alfejezet);

— talajfelvételi (talajtani) térkép (3.3. alfejezet);

— talajvíz-gazdálkodási vizsgálatok (3.4. alfejezet).

• A magyarországi tervezési gyakorlat az 1:10 000 méretarányú átnézetes térképeket használja, de szükség lehet az 1:2000...1:4000 méretarányú földnyilvántartási térképekre is.

Arra kell törekedni, hogy a terepi előkészítő munkát és a tervezést ugyanaz a személy végezze. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a tervező szerezzen elegendő helyismeretet, járja be a területet és ismételten tegye fel magának a kérdést: hogyan és miért nedvesedett el ez vagy az a területrész (1. a 3.1. táblázatot).

Az adott válaszok segítik a tervezőt abban, hogy tisztázza a terület elnedvesedésének okát és hatását, amelyek az alkalmazandó talajcsövezési módot és tervezését meghatározzák.

Általánosságban abból kell kiindulni, hogy a talaj csőrendszerek kivitelezése (tehát a kiviteli tervek megvalósítása) ma nagymértékben gépesített, a kézi munka elenyésző.

7.1. Befogadók

A talaj csőrendszer csak abban az esetben működik megfelelően, ha az összegyűjtött vizet a rendszerből folyamatosan elvezetjük. A Drénezési útmutató azonban csak érintheti az elvezetés problémáit. A meglevő vízfolyások szükségesnek tartott változtatása, vagy űj elvezető létesítése beavatkozás a vízgyűjtő terület vízháztartásába és ezáltal az ökológiába. Az ilyen beavatko151