Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
6. Hidraulikai méretezés
4. példa: ÄTfx = 0,38 m/d; k{2 = 1,48 m/d; D = 2,4 m; h = 0,5 m; q = 0,007 m/d. A 6.4. táblázat szerint: OL Au2 ki2 —= 1,48-570 = 843, k{x-^—= 0,38-145 = 55. 1 q q A 6.7. ábrán a jobb oldali nomogramon a bal és a jobb oldali oszlopon található értékeket összekötő egyenes a D görbén kijelöli a dréntávolságot, L-1. A távolság L = 41 m (ua. mint a 2. példában). A 6.7. ábra nomogramja pontosabb eredményeket ad. Ezen felül két nagy előnye van, ezek: a gyorsaság és az, hogy gyorsan megállapítható a szívótávolságot befolyásoló tényezők viszonylagosa hatása. Ezek miatt az okok miatt a gyakorlati szakembereknek ajánlatos a nomogramokat használniuk. 6.3.2. Emst-féle összefüggés Ha a dréncső a kétrétegű talajnak kizárólag a felső rétegében helyezkedik el [6.8. d) ábra], csak az EWisf-képlet használható. Erre, a gyakorlatban csak ritkán előforduló esetre nézve, a szakirodalomban (Beers, 1969.) találunk utalást. A vízzáró réteg D mélysége és a kf2 érték nagy befolyást gyakorol a szívótávolságra. A dréncsövek felett elhelyezkedő talajréteg kevéssé befolyásolja a távolságszámítást. A nagyobb tömörségű szint mélységének becslése ezért fontos. 6.8. ábra. Talajcsövek két talajréteg határfelületéhez viszonyított helyzete (Beers, ' 1969.) a) homogén, bj, ej, d) kétrétegű talaj a) b) c) r, _ d) Hooghoudt-Ernst - összefüggés1 Ernst -összefüggés 139
