Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
5. A drénhatás
A drénszekrényben a víz, a talaj (a szűrő) és a csőrendszer kölcsönös összefüggéseit vizsgáljuk. Leginkább a különféle csőanyagok vízfelvevő képességét, a hézagok, ill. nyílások méretét, a talajfajtákat (adott esetben az elhelyezés különböző fajtáit, pl. száraz, nyirkos, nedves) vizsgáljuk különféle drénszűrőkkel és anélkül. A szekrényes vizsgálat lehet rövid ideig tartó (néhány órától néhány napig) vagy hosszú ideig tartó (több hónapig, közben lefolyás nélküli megszakítások). (Kowald, 1970.; Wesseling-Hómmá, 1967.). A drénszekrény jól megközelíti a terepi vagy a drénárokban levő viszonyokat. Előnye, hogy a sok tényezőt (pl. talaj, nyomómagasság, hozzá- folyás, elfolyás) állandó értéken lehet tartani és csak a vizsgálandó paramétert (pl. dréncsövet vagy -szűrőt önmagában) lehet változtatni. Kétségtelenül a legtöbb kísérletet erősen vízáteresztő talajjal (homokkal) végezték, amely természetes viszonyok között nem igényelne drént. 5.7.3. Drénszekrény 5.7.4. Terepi talajcsövezési kísérletek Végleges véleményt a különböző talajcsövezési módszerekről és drén- anyagokról csak terepi kísérlet alapján alkothatunk. A terepi (szabadföldi) kísérletek minden esetben több évig, esetleg egy-két évtizedig tartanak. A kísérletek módjára, terjedelmére, a berendezésre és a kísérleti terepre nézve a szakirodalom ad eligazítást {Bellin, 1964., Briechle, 1975., Eggles- mann, 1969., Eylers, 1968., Someren-Naarding, 1965.). A területeket előzőleg talajtani és geohidrológiai szempontból részletesen fel kell térképezni. Csak kellő gondossággal létesített és karbantartott kísérleti területen kaphatunk megbízható eredményeket és reprezentatív ismereteket. A kísérlet egyes láncszemeinél a környezeti feltételeknek azonosaknak kell lenniük. Ezek a következők: talaj, talajvíz, mezőgazdasági hasznosítás. Változhatnak: a szívótávolság, -mélység, -lejtés, -hossz, gyártmány, csőfajta, szűrőfajta. Többszöri ismétlésben elhelyezett egyedi drének megkönnyítik a létesítést, a gondozást és az értékelést. Fontos a mérési adatok folyamatos rögzítése (lefolyás, talajvíz, csapadék, talajnedvesség stb.). A különböző jellegű talajcsövezési kísérletek felsorolása is jelzi, hogy az eltérő kísérleti módszerek költség- és időigénye igen különböző. A növekvő ráfordítás sorrendjében az eljárások: laboratóriumi vizsgálat, szekrényes kísérlet, terepi kísérlet. 123
