Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

6. Hidraulikai méretezés

6. Hidraulikai méretezés

A talajcsövek arra valók, hogy télen és tavasszal, valamint kiadós nyári esők után biztonságosan elvezessék a felesleges csapadékot annak érdekében, hogy a feltalaj időben kiszáradjon és gazdaságosan megművelhető legyen.

6.1. Fajlagos vízhozam

A talajcső q fajlagos vízhozama, l/(s-km2) vagy l/(s*ha) a csapadéknak az a része, amely közvetlenül vagy késleltetve lefolyik vagy le fog folyni a talaj- csövön keresztül. Az adott területről ténylegesen származó, egy gyűjtőben (vagy árokban) összegyűlt vizet 0-val jelöljük, mértékegysége 1/s vágy m3/s. Ez a Q = qF (DIN 4047 és 4049).

A továbbiakban:

1 mm csapadék = 0,1 cm3/cm2 = 1 1/m2 = 10 m3/ha = 1000 m3/km2. A talaj cső-méretezés alapját képező vízhozamot a helyi éghajlati és hidrológiai viszonyok figyelembevételével kell meghatározni a DIN 1185 alapján.

• Magyarországon hidrológiai jellegű előírásokat a talajcsövezéssel kapcsolatban az MI 1512/1—76, az MI 15212/3—61 és az MI 10173-82 ad.

Az NSZK 50 helységére nézve, tízéves csapadékadatok alapján (1956/57—1965/66) a méretezéshez szükséges fajlagos vízhozamot, a q-t a szakirodalom közli (Briechte, 1972.). A számítás alapja a vízhozam és a csapadék közötti korreláció az NSZK tengerparti vidékére, az északnémet alföldre, a Német-középhegységre és az Előalpokra (r = 0,93 a téli félévben).

A méretezéshez felhasználható lefolyásérték leggyakoribb és szélsőértékeit a 6.1. táblázat közli, mivel hely hiányában nincs mód a 7 lefolyási térkép közreadására. Hozzá kell tenni, hogy (mivel 1 d = 86 400 s) 1 mm/d = 0,116 l/(s*ha); 1 l/(s-ha) = 8,64 mm/d.

A DIN 1185 durva felosztásban közli az átlagos évi csapadékértékhez tartozó mértékadó lefolyási értékeket (6.2. táblázat). A vízhozamok mindkét táblázatban sík talajfelszínre vonatkoznak, idegen (más területről származó) víz hozzáfolyását minden esetben külön kell számításba venni.

124