Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

5. A drénhatás

kis gyűjtőcsövekre vonatkozik, amelyeket nem teljes keresztmetszetükben tölt ki a víz és a lejtésük 5 %-nál kisebb. Ilyen körülmények között nem lehet részleges öntisztulással számolni, amint azt a gyakorlat többször is bizonyította.

Az okkeresedésre hajlamos talajokhoz öblítést kell tervezni, az öblítést már elég korán (gyakran már az első évben) el kell végezni, majd meg kell ismételni.

5.6.5. Az okkeresedéssel kapcsolatos ismeretek jelenlegi állása

Ismereteink a következők (Kuntze, 1978.):

— Az okkeresedés a talaj- és a talajvízviszonyoktól függ, az előbbiek kis területen belül is eltérők lehetnek.

— Az okkeresedést gyakran túlbecsülik, a drénezésre szoruló talajok csak kb. 5...10 %-ánál áll fenn.

— Az okkeresedés kevésbé kémiai, mint inkább fizikai probléma, és úgy látszik, hogy különösen a határfelületi-feszültségtől függ. Mind az agyag, mind a PVC-csövek okkeresednek.

— A drénokkeresedési veszélyt szerves (cserzőanyag-tartalmú) szűrőanyagok alkalmazásával elkerülhetjük, ill. megakadályozhatjuk, habár az utóbbiak a vizek biocönozisát veszélyeztetik, ha kicsi a vízszállítás.

— Ha a lejtés 5 %-nál kisebb, a hordalékmozgató erő nem elégséges az öntisztuláshoz.

— Amennyiben meszes a drénárokba visszatöltött talaj, akkor — bár átmenetileg — megkötheti a vasat. Későbbi okkeresedés latens veszélye fennáll. Bekövetkezhet, hogy a vas feldúsul a pórusokban és a talaj szerkezet ezáltal romlik.

— Nem váltak be a víz alatti dréntorkolatok. Elősegítik a feliszapoló- dást és tartósan nem tudják az okkeresedést megakadályozni.

— Az egyedüli hatékony módszer a dréncső átöblítése. Korán (az első évtől) el kell kezdeni és ismételten el kell végezni. Idő-, munka- és költség- igényes. Okkeresedésre veszélyes területeken ezért egyedi talajcsövek létesítése célszerű (7.2.6. és 10.4.3. pont).

5.7. Talajcsövezési kísérletek

A kísérletezésről röviden szólnunk kell a gyakorlati szakembereknek. Ez azért is fontos, mivel az új eredmények gyakran a drénezésre vállalkozó gyakorlatából vagy az iparból származnak. A múltban gyakran csak évek múlva vált ismertté, hogy az egyik vagy másik újítás bevált-e vagy csődött mondott.

121