Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

5. A drénhatás

elhárítani (Eggehmann-Schetter, 1978.). Ez az időszak olyan talajokban, amelyekbe idegen víz nem hatol be, bőven elegendő, mivel a talaj okozta okkeresedés ebben az időszakban megszűnik. A fűrészporból álló drénszűrő (90 % fenyő, 10 % lombosfa) csökkentette a csőbe való belépési ellenállást, amely más szűrők (pl. üveggyapot) esetében az okkerrel eltömődött nyílások miatt nőtt (5.19. ábra).

Hasonlóan, mint az Ant-oc (szabadalmazott okkeresedés elleni szűrő) módszerrel szűrőzött cső esetében (8.4. alfejezet), a fűrészporban levő cserzőanyagok komplex vegyületek képzése és redukció útján megakadályozták az okkeresedést. Az elvezetett víz a kezdőszakaszban több napig kékesfekete (tintás) színű volt, nagy volt a kálium-permanganát felvétele és a fenoltartalma, amelyet azonban a láp és a tőzeg is erősen befolyásolt. A vizek biocönózisát ezáltal kevésbé veszélyeztette, mint az Ant-oc cső, amelynek az alkalmazása a vízgazdálkodási törvény értelmében az NSZK- ban engedélyköteles. Az okkeresedést kedvezően befolyásolják — főleg az első években — a réztartalmú drénszűrők is (Kuntze, 1978.).

5.6.4. Okkeresedés és öntisztulás

Legújabb kísérletek kimutatták, hogy a vasokker tapadóereje a csőben nagyobb ,mint az áramló víz okozta hordalékmozgató erő, azaz az okker tapadása erősebb, mint az öntisztulási erő. Ez mindenekelőtt a szívókra és

120

5.19. ábra. Korrelációs kapcsolat-vizsgálat a dréncső Ah belépési ellenállása és a PVC- csövek szabad nyílásfelülete között (Eggelsmann-Scheffer, 1978.)

r korrelációs tényező; A szabadon (szűrő nélkül); x szalmaszűrővel; • fűrészpor szűrővel; a üveggyapot szűrővel; x Fiitan szűrővel; o Duó szűrővel